Az ex-férjem kis öcse!

•24.fejezet•

Petra szemszöge:

*19:03*

Terry-i sebeit köteték a korházba én pedig ott ültem mellette. Amikor ki ment a nővér rá se tudtam nézni Keith majd nem megölte őt. De ő csak az arcomat néztem.

-Nem akarsz valamit mondani? Nézet rám még mindig nem tudtam a szemébe nézni.

-Válaszolj Petra!

-Sajnálom! Néztem a szemébe, de a szívem nem úgy érzet, hogy sajnálja, ami történt.

-Most az egyszer meg bocsátok neked! Jött oda hozzá majd egy puszit nyomot az arcomra. Én csak lágyan rá mosolyogtam, milyen egy szemét ő csalt meg mindig és van képe ilyet mondani.

-Kis rohadék! Mondogatta magába. Örülne inkább, hogy nem ölte meg. De félek, hogy ki derül az a titok, amitől tartok. Az, hogy Keith gyermekét hordom a szívem alatt káosz törne ki szó szerint és ez igy most könnyebb, nem akarom, hogy a gyerekem apja egy gyilkos legyen.

Eden szemszöge:

Jane ágya mellet ültem a korházba és kezét fogtam.

-Kérlek Jane csak kelj fel, még akkor is, ha nem fogsz rám emlékezni csak hadd nézhessek újra a szemedbe! Beszéltem hozzá. Ekkor éreztem, hogy a keze meg mozdul meg szorítsa gyengén az enyémet majd lassan ki nyissa a szemét.

-Jane! Álltam fel majd segítettem neki felülni.

-Te ki vagy? Kérdezte mire én teljesen le fagytam. Mi?

-Jane!

-Csak viccelek veled!-Gyere ide szerelmem! Tárta szét a kezét ölelésre mikor látta, hogy a szemem könnybe lábad. Rögtön meg is öleltem jó szorosan.

-Az én kis sírosom! Simogatta meg a hátam.

-Ne szokj hozzá, hogy gyengének látsz ez az első és az utolsó! Szipogtam.
-Igen, igen! Kacagta el magát. Én pedig eltávolodtam tőle.

-Szeretlek Jane! -Mindenkinél jobban! Támasztottam a homlokom az övéhez.
Ekkor hangosan ki vágódót az ajtó.
-Hé, és engem!? Kiáltót Keith.

-Persze, hogy téged is óriás csecsemő! Mosolyogtam rá a fiamra.

-Szeretlek titeket! Néztet fel váltva ránk Jane. Keith lágyan el mosolyodót.
Én pedig közel hajolt hozzá, úgy, hogy az ajkaink közt nem volt nagy távolság csak pár centi.

-Szerintem én most megyek mielőtt olyannak leszek tanúja, amit egyik gyerek se akar látni! Ment is Keith ki, mint a vihar.

-Mondtam már, hogy szeretlek! Mosolyogtam rá.

-Elég sokszor! Súgta az ajkamra egy lágy mosolyt intézve felém. Nem bírtam vissza fogni magam és meg csókoltam.

Türelmetlen voltam annyira hiányzót az ajka. Meg az, hogy a szemembe nézve azt mondja, hogy szeret.

Sean szemszöge:

Jane korterme elött ültünk Alan-al és Lizet-el mikor Keith vidáman ki jött és elújságol legalább egy jó hírt ma. Majd nem sokkal azt a dögöt láttam meg közeledni Petrával kézen fogva.

-A ti családotok mindent mindig tökre tesz! Mondta én meg Keith-re pillantottam és az a tekintetét láttam, amit már egy éve nem azt a gyilkos nézés.

Akkor láttam ezt utoljára mikor vagy legalább 200 ember mészárolt le.

-FUSS AMIG TUDSZ MERT MOST BIZTOS MEG ÖLEK! Kiáltotta el magát és Terry fele akart indulni, de le fogtam. Terry ijedten hátrált meg.

-ERESZ EL! -SEAN A ROHADT ÉLETBE ERESZ! -ÉN MEGÖLÖM! Kiabálta tovább.

-Ne álljatok ott jobban jársz, ha elmenekülsz! Mutattam nekik mielőtt véletlen tényleg véletlenül elengedném.

-Miért hagytad el menekülni!? Kérdezte felém fordulva amikor elengedtem.

-Mert ma már elég dolog történt! Majd Lizettre néztem, aki nagyon fáradtnak látszót.

-Mi megyünk szerintem vigyázz anyádra és az oroszra jó? Ütögetem meg a vállát.

-Mint mindig! Grimaszolt, amin rögtön el nevetem magam.

-Vigyáz nehogy a te torkodat is elvágjam!

-Jó, jó na! Emeltem fel kezem védekezés kép. Amikor gyilkos pillantásokat vettet felém.

Ismeretlen szemszöge:

2037.08.02 (Kalifornia, Los Angeles)

*8:00*

-Rohadtul nem úgy történek a dolgok ahogy elterveztük! Akadtam ki mikor leültem az irodámba.

-Magyarázzátok meg nekem! -Hogy a faszba nem tudok ennyit elintézni!? Néztem a velem szembe ülőkre fel váltva.

-Nem ebben állapotunk meg! Állt fel.

-Kussolj én beszélek! Álltam fel én is. -Vagy akarsz még egy verést? Ült vissza fejét csóválva, hogy ki haddja.

-Az a kölyök túl jó gyilkos! -Nem olyan könnyű fogva ejteni és meg ölni! -És hiába kínoztuk az egy pszichopata annál jobban nevetett! Szólalt fel fia védelmébe.

-Nem érdekel az a lényeg, hogy a hibátok miatt elvitte a rohadt bizonyítékot érted? -Vagy nincs agyatok, hogy fel fogjátok!? Ütöttem az aszaltra muszáj vagyok rá gyújtani mert tiszta ideg vagyok.

-De nem ezt beszé..... Kezdet bele megint.

-Lebaszom most az esküvő az első! -És most huzatok hálátlan patkányok! Intettem az ajtó fele.