Kire számíthatok?! [Befejezett]

45rész

Nos, hogy is mondjam. Elérkezett az év vége. Az utolsó nap, itt hagyjuk az iskolát.

Az elmúlt időben, ha még ennél jobban lehet, összébb kovácsolódtunk a falkával. Örültek a többiek, hogy Derek és én végre együtt vagyunk. Azonban nálam jobban senki sem örül. Már több randin is voltunk. Éjszakákat beszélgetünk át, és már hihetetlenül ismerjük egymást.

Most hívnak ki, hogy tartsak egy kis beszédet. Izgulok, mivel soha nem csináltam még ilyet, de itt vannak nekem a többiek és így nem félek.

-Sziasztok - kezdtem a beszédet a mikrofonba - igazából nem is tudom, hogy mit mondjak. De valamit azért mégis kell. Imádtam itt tölteni a napjaim, ebben az iskolában. Itt ismertem meg a barátaimat, a családomat. Sokatok nagyon hálás lehet. És én is az vagyok. Se anyám, se apám nincs már. Azonban itt vannak nekem a barátaim, és több olyan ember is, akik pótolják a családomat. Nekem már ők az új családom. Mit meg nem adtam volna mindig azért, hogy egy szeretett teljes családban éljek. De megkaptam. Mindig is vágytam egy olyan személyre, aki rámszól, hogy vegyek fel kabátot nehogy megfázzak. Aki jóéjt puszit ad, aki gondoskodik rólam. De itt vannak már nekem a barátaim, ők minden ilyet pótolnak. Viszont nem csak barátság, hanem szerelem is beköszöntött az életembe - itt az ajtóban álló Derekre néztem - neki is nagyon sok mindent köszönhetek. Soha nem hittem el, hogy létezik az igaz és önzetlen szerelem, egészen addig, amíg ide be nem tettem a lábam. Életem legjobb döntése volt, hogy ide költöztem Beacon Hills-be, hogy ide járok, vagyis csak jártam suliba, és hogy velük kezdtem el barátkozni. Ők a rosszban is meglátják a jót. Gyerek korom óta azt a kérdést ismételgetem mindig, hogy KIRE SZÁMÍTHATOK?!, most viszont már megkaptam a választ. Rájuk. Ott van Lydia, Stiles, Scott, Liam, Theo, Isaac, Allison, Lara, Aiden és Ethan. Ezen kívül Peter, Cora és Derek. Nagyon sok mindent köszönhetek nekik. Bíztam mindig is a jobb jövőben, még azok után is, amiken keresztül mentem. És tessék. Hittem és kaptam. Kaptam egy szebb jövőt, egy szebb életet, és egy szebb családot. Nem is tudom mihez kezdenék nélkülük - könnyesedett be a szemem - köszönöm - ezzel el is hagytam a "színpadot"

Óriási tapsvihar hangzott, amit én egy mosollyal le is tudtam. Ezek után nem vissza ültem a többiek mellé, hanem oda mentem Derekhez, majd megcsókoltam és megöleltem. Ezt is óriási tapsvihar követte, nekem pedig a szívem is megmelengette.

Ezek után nem sokkal el is hagytuk az iskolát. A kapuban még egyszer, utoljára vissza néztem és mosolyra húztam ajkaimat.

-Köszönöm - suttogtam

Az iskolának is köszönöm, mivel ha nem ide járok, akkor nem ismerem meg őket talán soha...

-Srácok - néztem körbe a falkán, mikor a házamban voltunk - köszönöm, hogy vagytok nekem. Nem is tudom, hogy mihez kezdenék nélkületek. Imádlak titeket..

Allison és Isaac, Lydia és Stiles, Lara és Scott, sőt még Liam és Theo is össze házasodtak. Nekem és Dereknek is megvolt a házassága. Egy lányunk és egy fiúnk is született..

Soha nem gondoltam volna, hogy lehetek ilyen boldog és lehetek ekkora szeretettel körül véve. Mégis.. És ezt szavakkal sem tudnám soha megköszönni...

Vége