Kire számíthatok?! [Befejezett]

27rész

-Az apád? - akadt ki Allison - nem úgy volt, hogy ő meghalt?

-De.. Úgy volt. Nem tudom, hogy hogyan, de itt van. És ha itt van, az azt jelenti, hogy akar valamit. Vagy valakit. Pontosabban valakiket vagy valamiket. Ha anyát már megölte, akkor mi következünk.. És és Theo.. Az egész családdal végezni akar..

-Emlékszel arra, hogy Theo a tesód? - kérdezte Lydia

-Nem.. Rátok sem. Csak Peter mesélt - mondtam

-Ohh.. Értjük - mondták

-Ha jobban belegondolunk - folytattam az elméletet - akkor lehet, hogy az ütközés a fával is csak a terv része volt. Mivel az a nő már a család tagja volt, így megölte. Az egész családdal végezni akar.

-Miért vagy ebben olyan biztos? - kérdezte Alan

-Mert már engem is megpróbált megölni.. Nem is egyszer.. Viszont egyszer majdnem sikerült neki. Vagyis igen, csak éppen a halál kapujából fordultam vissza..

-Megölöm - pattant fel mérgesen Derek, és már futott is ki a folyosóra

-Derek Hale! - futottam utána - állj már meg!

-Miért?

-A saját halálodba rohansz!

-Nem érdekel! Megölöm!

-Ne! Nem tudod mire képes! Főleg egy boszorkánnyal az oldalán.

-De.. - kezdte, de közbe szóltam

-Kérlek - néztem rá könnyes szemmel

-De csak mert te azt akarod - mondta a szemembe nézve.

Oda jött hozzám, majd magához húzott. Átöleltem a derekát, a fejem pedig a mellkasába fúrtam. Ő az állát az én fejemre támasztotta. Egyik kezével a hátamat, másik kezével a fejemet simogatta.

Azt akartam, hogy ez a pillanat örökké tartson. De persze nem. A többiek zavarták.

-Khmm - köhögött Cora - nem akarlak titeket megzavarni, de Oliv, neked az ágyban a helyed. Mars!

-Jólvan, megyek már, megyek - forgattam a szemem, de azért kuncogtam

Másnap már mehettem haza. Derek jött értem. Már a kocsiban ültünk.

-Ohh. - szólaltam meg - Mi van a kocsimmal?

-Menthetetlen

-De jó. Ezek szerint újat kell vennem.

-Figyelj. Ez tudom, hogy furán fog hangzani, de beszéltem Peterrel. És szerinte is jobb lenne, ha hozzám költöznétek egy kis időre. Nem vagytok ott biztonságban.

Végül is igaza volt. Ha tudta hol lakik anya, mert hát elment hozzá, akkor azt is tudatja, hogy én hol lakom.

-Rendben. Mikortól

-Akár mától.

-Okés. De akkor most menjünk haza, és össze pakolok néhány ruhát. Utána mehetünk.

Pár perc múlva meg is érkeztünk. Én kiszálltam, és Derek is. Azonban mikor én bementem a házba, ő kinnmaradt.

-Nem jössz be? - kérdeztem

Nem válaszolt, csak bejött. És követett a szobámba.

Össze pakoltam néhány ruhát, meg tisztálkodási eszközt, sminket, meg fegyvert.

-Minek az? - kérdezte Derek

-Csak a biztonság kedvéért. Meg nem akarom, hogy itt maradjon. Különleges fajta. Főleg az a tőr. Alig van egy-két példány belőle a világon - válaszoltam

Ezek után elindultunk hozzá. Mint kiderült, Cora már ott van.

Mikor oda értünk, megmutatta, hogy mi hol van, és egyém lett az egyik szoba.

Mire sikeresen kipakoltam, már este volt, így jó éjszakát kívántam a többieknek, és mentem aludni.

Remélem, hogy most nem lesz újra rémálmom. Nem akarom felkelteni újra a többieket. Azonban csalódnom kellett. Ma éjjel is volt..