Cause Love is war and war is love

|°4. Rész°|

Első hónap

Külső szemszögből

  Freyadité mindössze pár órára aludt vissza. A lányok még mélyen aludtak így elfoglalta a fürdőszobát és egy nektár elfogyasztása után készülődni kezdett. Egyenruhája felvétele után haját kiengedve hagyta. Mindössze egy kis tincset fogott össze hátul. Mire kiért, Hermione ébredezett. Egy gyors köszönés után elhagyta a szobájukat. A Nagy Teremben mindössze páran voltak. 

-Az órarendje, Ms. Isley.-Halott egy ismerős hangot.

-Köszönöm, Professzor asszony.-Küldött halvány mosolyt majd visszaült. 

   Csak pár szem fügét és pár szem epret evett. Syka kezén csavarodott és a lány fügéjéből falatozott. Szépen lassan mindenki megérkezett. Freya megvárta szobatársait és velük együtt ment az első órára. Átváltozástan volt a mardekárosokkal. Az istennő jegyzetelte amit a professzor asszony feladott. Fel sem nézett amikor két késő rohant be. Csak karkötőjére nézett, majd folytatta a jegyzeteit.

ˇ^ˇ^ˇ^ˇˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ

  Már egy hónapja tartott az iskola és össze barátkozott a Weasley ikrekkel, Ronnal, Harryvel, szobatársaival, Pansyvel és Astoriával. Megtanulták vele szembe, hogy nem szabad fel bosszantani. 

-Haragos vagy?-Lépett hozzá szombaton Pansy.

-Vagy jöhetünk?-Követte őt Astoria.

-Igen?-Nézett fel könyvéből.

-Gondoltuk sétálunk a park részen. Velünk tartasz?-Kérdezte Astoria mosolyogva.

-Örömmel.-Állt fel és letűrte felsőjét. 

-Ti haza mentek karácsonykor?-Tette fel a kérdését Pansy mikor már kiértek. Az őszi hűvös pillanatra csípte arcukat.

-Én igen, a húgom miatt.-Magyarázta Astoria.

-Van húgod?-Kérdezte Freya.

-Igen, jövőre kezdi az elsőt. Daphnenak hívják.-Felelt a szőke lánynak.

-Én is haza megyek, nincs sok dolgom itt.-Vont vállat Pansy.-És te, Freya?

-Haza megyek. A női családtagok, hogy úgy mondjam... Család centrikusak. Rögeszméjük, hogy a karácsonyt együtt kell tölteni. Mindig van valami a vége felé, én pedig szakadok a nevetéstől.-Mesélte a két lánynak akik csendben hallgatták.

-Riáék címét tudom, az ajándék miatt. Neked hova küldjem?-Kérdezte mosolyogva Pansy.

-Ez jogos, hová?-Nézett rá Astoria is.

-Görögországban élek, nem mondtam még?-A két lány szája tátva maradt.-Úgy látom nem..-Dörrent egyet az ég.-Mondjátok a baglyotoknak, hogy Athéné áldása. Így megszoktak találni a baglyok.-Magyarázta nekik.

-Ú, szerintetek léteznek a görög istenek?-Kérdezte csillogó szemekkel Astoria. 

-Ha igen, Zeusz most nagyon dühös.-Nézett az égre Pansy.-Jobb lenne bemenni..-Vetette fel az ötletet amikor egy villám bele csapott az egyik fába.

-Már is utánatok jövők. Megszeretném nézni a tavat, ilyenkor szépnek mondják.-Választ sem várva indult a tó felé

   Rövid séta az esőben. A gondolataival haladt előre. A partra érve, leült a szélére. Pálcájával intett maga köré és egy kisebb védőburok jelent meg körülötte. Egy kis béka ugrott a lábára. Trevor volt az, Neville békája. Kezébe vette és szemeibe nézett.

-Parancsolom, hogy menj vissza a gazdádhoz.-A béka végig hallgatta, majd elugrált.

   Egy órán át kint volt. Sokszor álmodott mostanában, régi emlékeiről. Ahogy telt az idő elállt az eső. Visszatérve a Roxfortba, könyvtárba ment. Hermione mellé ült és vele együtt írta bűbájtan feladatát.

˙°˙°˙°˙°˙°˙°˙°˙°˙°˙°˙°˙°˙°˙°˙