Cause Love is war and war is love

|°25. Rész°|

Bajnokok és meghívás

Freyadité szemszögéből

   Elérkezett a halloween. Mordon professzor mintha kinézett volna. De rajtam nem fog ki! Ahogy a Nagy Teremben ültünk  Fleurrel, Gabriellel és Christinnel beszéltem. A három francia lánnyal egészen jól össze barátkoztam. Mikor Dumbledore a serleghez lépett, szinte egyből egy cetlit dobott ki. Rossz megérzésem lett, ami soha nem jó!

-A Drumstrang bajnoka, Victor Krum!-A fiú kézfogás után elment a ki jelölt részre.-A Beuxbauts bajnoka.. Fleur Delacour!-A szőke lány mosolyogva ment ki. Gabrielle az én ölembe került.-És a Roxfort bajnoka... Cedric Diggory!-A Hugrabugros fiú hatalmas mosolyával követte a másik két bajnokot. 

   Még rosszabb megérzésem lett. Dumbledore hatalmas mosollyal folytatta beszédét. Viszont a serlegből ismét lángok törtek elő. Gabriellet Christinre bíztam és közelebb mentem. Amint felálltam Piton professzor is közeledett. Mikor odaértem, kezembe esett egy negyedik papír. Nem hittem szemeimnek.

-Ki a negyedik?-Kérdezte Dumbledore. Én felnéztem.

-Harry Potter!

   Ahogy kimondtam csend lett. Hermione szinte kilökte őt. Mindenkit otthagyva siettem szobámba. Makhé és Syka mellém telepedett az ágyamba. Rózsákkal szórakoztam, majd elaludtam. Viszont kopogtatást hallottam az ablakon. Felkelve, egy fekete baglyot láttam. Beengedtem és levetettem a lábára kötözött levelet.

Gyere a csillagvizsgálóba. Ott várlak.

D.M

  D. M? Draco! Én magam sem tudom miért, de elmosolyodtam. Levelet párnám alá tettem és elindultam. Gyorsan odaértem. A Szőke mardekáros már ott várt. Egyből megfordult, elmosolyodott.

-Miért hívtál?-Kérdeztem közelebb lépve.

-Fordulj meg.-Megfordulva egy pokrócot láttam leterítve. Rajta egy epres tál. Döbbenten fordultam vissza.

-Ez...ez elképesztő, Draco!-Megöleltem, ismét pár pillanatra ledöbbent és utána ölelt vissza.-Köszönöm..-Súgtam a fülébe.

   Leültünk végül. Egy eper kóstolás után rámosolyogtam. Egy újat kezembe véve szájához nyújtottam. Ő harapott és mindketten elnevettük magunkat. Elmesélte a nyarát, utána pedig én.

-Az ikrek kibékültek?-Elmosolyodtam kérdésén.

-Nem..-Ráztam a fejemet.-Viszont mond el nekem, miért csináltad ezt?-Tettem fel kérdésemet.

-Tudod, hogy lesz bál karácsonykor?-Bólintottam.-Szerettem volna megkérdezni, hogy eljössz e..?-Meglepődtem kérdésén. Életemben nem hallottam még őt dadogni vagy akadozni.

-Szívesen elmegyek veled..-Nyomtam egy puszit arcára. -Végre nem csak zöld alma illatod van..-Súgtam neki nevetve.

-Tán nem szereted?-Kérdezte hasonló hanggal.

-De, igen is...-Valahogy közelebb kerültem hozzá.-De az epret jobban...

-Én tudod mit?-Felvontam szemöldököm. Viszont nem tudtam megszólalni..

   Közelebb hajolt és ajkát az enyémre tapasztotta. Teljesen meglepődtem, így először nem csókoltam vissza. Elakart távolodni, de visszacsókoltam. Elmosolyodott és közelebb vont magához. Ölébe kerültem.. Végig simított a derekamon, ekkor szakadtam el.

-Sajnálom..-Nézett rám maga mellé téve kezeit..

-Ne tedd.-Ráztam meg fejemet.-Annyira fiatal vagy ehhez a borzalmakkal teli élethez..-Egy puszit adtam ajkaira.

˙°˙°˙°˙°˙°˙°˙°˙°˙°˙°˙°˙°˙°˙°˙