Cause Love is war and war is love

[°12. Rész°]

Hipogriff

Külső szemszögből

   Másnap Freyadité Dawn mellé ült jóslástan órán. A professzor asszony éppen mindenkit megrémisztett a Zordóval. Tovább haladt, a két Griffendéles lánynál kötött ki.

-Mit láttok, kedveseim?

-Freyának...nem látok semmit.-Tette le a csészét.

-Dawnak, egy végtelen jel illetve egy szív. Tehát..-Nézett fel a lányra.-Mikor megtalálod az igazi szerelmet, örökre tartani fog.-Ekkor szólalt meg a csengő.

-Nekem halált neked szerelmet jósolnak.-Nézett Dawnra Harry.-Ez vissza viszem..-Nézett körbe barátaira.

-Én vissza nem megyek!-Fordult sarkon Ron.

-Bocsi, Harry.-Mentek el a lányok is.

-Majd találkozunk.-Intett neki Freya s lesétált a lépcsőn. Legendás lényeg gondozására indult, többiek előtte vagy mögötte sétáltak.

-Hát te borzalmasan nézel ki.-Csatlakozott mellé sétálás közben egy ismerős.

-Te mi a búbánatos alvilágot keresel itt?-Kapta felé döbbenten a tekintetét.

-Mondtam, hogy jövők!-Sétált mellette az udvaron végig.

-De nem gondoltam volna, hogy tényleg! Mit mondok mindenkinek, ki vagy?-Indultak le Hagrid házához.

-Nénikéd?-Mosolygott rá.

-Athénéről is ezt mondtam már!

-Hát mi virágos unokatestvérek vagyunk!-Húzta ki magát.-És találkozhatok azokkal akik elloptak tőlem!-Pillantott ismét a lányra.

-Zeusz szeretőire...-Nem tudott többet mondani mivel megérkeztek a házhoz.-Menned kéne, órám lesz.

-Elküldesz?-Tette karba a kezeit, az ott lévők mind őket nézték.-Parancsolsz nekem?

-Sajnos nem tudok neked.-Forgatta meg a szemeit.

-Olyan vagy, mint az apád!-Felelte mosolyogva.

-Valamiben nem..-Rázta a fejét apró szomorúsággal.-Arra is ráfogsz jönni, de menj. Órám lesz.-Nyújtotta a kezét.

-Tanulj akkor.-Rázott vele kezet.

   Feljebb emelték egymás kezén a kezüket, egymás szemébe nézve. Miközben megrázták hátat fordítva egymásnak pörgették meg a másikat. Freya a vele szembe megérkező Harryékhez sétált. Közben Hagrid is feléjük fordult. 

-Bemutatom a világ legszebb állatát!-Elő jött a lény. 

-Hagrid ez meg mi?-,Kérdezte Ron hátrébb lépve.

-Egy hipogriff...-Felelte meg Freyadité. -Büszke teremtmények, nem jó felbosszantani őket..-Lassan kezdett el közeledni.-Szabad?-Pillantott Hagridra, a félóriás hatalmas mosollyal bólintott.

   Freya végig a lény szemeibe nézett, pillanatra sem nézett el. Mikor alig félméterre volt tőle felemelte a kezét és lassan közelítette meg a csőrét. Hozzá érve, végig simította azt. 

-Ez az. Ügyes vagy.-Tapsolt Hagrid és mindenki más is.-Most repülhetsz is vele..-Lépett mellé, hogy felültesse. Freya viszont a Hipogriff nyakába kapaszkodva mászott fel a hátára.

   Gyorsan kezdett futni, majd emelkedni. Szabadnak érezték magukat, mindketten. Leszállva a földre, Hagrid kezét nyújtotta a lánynak. Ő a segítségével leugrott. 

-Nem bántasz te senkit! Igaz e te hájas behemót rondaság!-Freya gyorsan fordult meg.

-Draco!-Szólt rá, de késő volt. Csikó Csőr megkarmolta.-Nem!-A hipogriff elé állt.-Azt parancsolom, hogy nyugodj le..-Suttogta, Csikó Csőr pedig nyugodtan sétált arrébb.-Te hülye..-Guggolt le a Malfoy fiú mellé.-Gyengélkedőre kell vinni.-Állt fel s nézett Hagridra.

   Hárman indultak a gyengélkedőre. Hagrid egy üres ágyra lehelyezte, Madame Promfrey pedig szinte egyből ott termett. Gyors kötést adott a szőkének, illetve fájdalom csillapítót. Attól elkábult, majd elaludt. A javasasszony szobájába, míg Hagrid vissza kunyhójába ment. Freyadité az ágy mellett állt. Végig nézett a fiún és közelebb sétált. A hajában maradt levelet húzta ki, majd a székre ült...

˙°˙°˙°˙°˙°˙°˙°˙°˙°˙°˙°˙°˙°˙°˙