Negyedik év
Külső szemszögből
Freya az erdőbe érve Athéné mellé állt. Végül apja sétált elé. Kezei véresek voltak, mire lánya karba tette kezeit.
-Mondtam, ne ölj meg senkit!
-Nem öltem meg senkit!-Húzta ki magát. -Te fojtottál meg majdnem valakit.-Mondta pimasz mosollyal.
-Apámra ütöttem.-Sétált arrébb.
Hérát látta ahogy pár kisebb gyereket nyugtatott meg. Az erdő végén, senki nem volt. Mégis meglátott valakit. Lucius Malfoyt, éppen levette álarcát. Csak nézte őt, ahogy a férfi és a mellette álló észre sem veszik őt. Mikor a szőke férfi arrébb lépet, bájitaltan professzorát látta meg. Két kezét megemelve rózsák szorították le őket.
-Miss. Isley.-Szólt tetetett örömmel Lucius Malfoy.
-Hagyjuk ezt. Illetve..-Lépet közelebb.-Mrs.-Szorította jobban őket. -Tegezzenek, idősebb vagyok. Tőlem senki nem fogja megtudni, ezért cserében maguk nem mondják el, hogy Mrs. vagyok.-Engedte el őket. -Áll az alku?-Pillantott fel ismét.
-Igen.-Felelte végül a professzora.
-Örültem.-Azzal elsétált. Családjával együtt tért vissza az olümposzra. Éjjel nem aludt, bepakolta ládáját.
Az szünet végén Hermésszel ment az állomásra. Dawn, Naomi és Freya foglalt helyet egy kabinban. Hermione Ronnal és Harryvel ült. Mikor Freya már egyenruhájában volt elindult a vonaton Makhét keresni. A mardekárosok részénél találta meg, Pansy ölében.
-Hát itt van!-Nyitott be.
-Freya!-Áll fel Astoria és megölelte szőke barátnőjét. Pansy ugyanezt tette, majd átadta a fekete macskát.
-Makhé. Egyre jobban olyan vagy, mint akiről a nevedet kaptad!-Beszélt a macskának.-Azt parancsolom, hogy menj Dawnékhoz.-Nézett szemeibe, majd letette.
-Kiről kapta a nevét?-Kérdezte csokibékáját kinyitva Crack.
-Andromakhéról.-A két melák furán nézett Theoval együtt.-A Trójai háború, ismerős?-Mind bólintottak.-Hektór felesége volt. Nagyon jó barátnőm, de sok mással együtt...Ő ő is..-Nem mondta ki csak fejét rázta.-Majd találkozunk.-Gyorsan ment vissza kabinjukba.
Az utat két halandó barátnője végig aludta. Ő gondolkodott. Régi barátain, szerelmein, gyermekein. Szerencséjére senki nem piszkálta őt a vacsora előtt. Sykával szórakozott. Észre sem vette, hogy több fiú is őt nézi. Dumbledoréra sem figyelt, csak arra lett figyelmes, hogy Hermione bökdösi.
-Köszöntsük szeretettel bűbájos hölgyeinket, a Beuxbautsból. És igazgatójukat, Madame Maximet!-Az ajtó kinyílt.
A kékbe öltözött lányokra felfigyeltek a fiúk, de tekintetük Freyára terelődött vissza. Az érkező Drumstarngos fiúk nagy része végig nézett rajta. A kis naivak azt hitték nem érti miről beszélgetnek. Bolgár, végül is csak kétszer élt ott egy-egy évtizedet. Mikor a vacsorának és Dumbledore beszédének is vége lett, Freya megállt a Drumstrangosok előtt. Mindenki rájuk nézett.
-Не е малко момиченце. богиня. Фреядите Айли!.-Kacsintott rá a döbbent fiúkra. Karkaroff hasonlóan ledöbbent.(Nem kislány. Istennő. Freyadité Isley!)
-Ние сме щастливи!-Apró fejhajtás után Freya sétált el.(Örvendünk!)
˙°˙°˙°˙°˙°˙°˙°˙°˙°˙°˙°˙°˙°˙°˙
BINABASA MO ANG
Cause Love is war and war is love
Science FictionÁrész és Aphrodité lánya, egy napon levelet kap. Meglepetésére egy iskolába veszik fel. Hogy miképp kerül a Roxfortba a szerelem istennő és a háború istenének lánya? Hekaté éveken át tanította a fiatal lányt. Anyától örökölt szépségére sokak felfigy...
