Kannibál fiú

2.

 „Viszont itt éjszakázni csak nem szeretnék, Sky egyre közelebb bújik az oldalamhoz. Olyan mintha félne valamitől, ujjaimat lágyan mélyesztem a puha bundájába. Az erdő felől érkező rémisztő hangra összerezzenek, ideje indulnom. Ijedten ülök fel, ebben a pillanatban csak az ütést érzem a fejemen és az értelmezhetetlen kiabálást, hangok egyvelegét. Valamint egy iszonyúan szép és kicsit ijesztő szempárt. Nincs tovább, fogalmam sincs mi történik. Az eszméletemet teljesen nem veszítem el, azt érzem ahogy erős kezek tapogatnak. Valamivel megkötöznek és cipelnek."

A fejem hasogat ahogy megpróbálom kinyitni a szememet, talán nem kellene erőltetnem. Akkor esetleg ez az őrjítő hangzavar is megszünne. Valamiféle zene, de igazából nem tudom. A dobokat hallom, olyan mintha a fejemet ütnék belülről. Ahogy beugranak az utolsó emlékképeim azonnal felpattannak a szemeim. A kezem felkötözve valamihez, hiába rángatom semmi, és a lábaimat sem engedi a fogság. Viszont az arcomba ugyanaz a szempár bámul, mint a parton. A szám iszonyúan ki van száradva, jól esne egy kis víz vagy valami folyadék. A fiatal fiú csak néz bambán az arcomba. A látásom kezd kitisztulni így körbe is tudok nézni. Világos van, pedig a parton már szürkült, vajon meddig voltam kiütve? Nem csak ez az egy fura alak nézeget, vannak itt többen is. Úgy érzem magamat mintha a hús piacon lennék, és én vagyok az áru. Nagy nehezen sikerül összeraknom, hogy hol lehetek, a megvilágosodás meteorként csapódik a fejembe.

- Bassza meg, mi a fasz? - próbálom magamat kiszabadítani, de továbbra sem megy.

- Fehér ember nagyon csúnyán beszélni. - motyogja a szépszemű, megint egészen közel hajolva az arcomhoz. Kezd a többi igencsak furcsa kinézetű ember körénk gyűlni, eddig is voltak páran. Jó sokan vannak az biztos talán úgy ötvenen, de ezt csak saccolni tudom. Eszem ágában sincs megszámolni őket. Azt hiszem kurva nagy bajban vagyok. Valami nagyon fura helyre keveredtem, most már azért elgondolkodom érdemes volt-e a partra jönni a hajóról. Mi van ha ezek valami emberevő népségek? Még a végén megesznek vagy valami. Hogy őszinte legyek, kurvára nem szeretnék senki vacsorája lenni. Hiába ordibálok rám sem hederítenek a mocskok. Néha a szép szemű rám pillant, de gyanúsan túl gyanúsan. Majd be is tömik a számat ne obégassak tovább. Mindenki el van foglalva valamivel, a nők fura dolgokat csinálnak. Szerintem csak ők tudják mit, én tuti nem. A kölkök szaladgálnak na ez az egy, amit biztos felismerek. A férfinak tűnő egyedek pedig dohányoznak, beszélgetnek. Azt hiszem csodás egy hely ez, csak rá kell jöjjek, hogy mit keresek én itt. Ahogy jobban körül nézek ez tényleg valamiféle falu. Ilyen tákolt házak vagy sátrak, farakások és mindenféle számomra is ismeretlen dolog. Hatalmas máglya szerű építmény, de szerencse még meggyújtva nincsen. Hát elég távol állnak a civilizációtól az is biztos. Az emberek mind alacsonyak, nők férfiak vegyesen és gyerekek is vannak köztük. A bőrük nagyon barna és majdnem mindenkinek a testén temérdek tetoválás díszeleg. Legalábbis, ami a férfiakat illeti. Gondolom ilyen törzsi bigyók vagy mifene. Sőt még ki is vannak festve, nem csak az arcuk hanem a felső testük is. Ruházat na az hagy maga után némi kívánni valót. Mert mondjuk nincs! Feltűnt, hogy rajtam sem. Bár nekem volt, igaz a parton is csak a fürdő gatyám volt rajtam. De az ingemet hoztam magammal na és egy rövidnadrágot is. A tanga papucsomról már szót sem ejtek. Csak ezek a bennszülöttek lenyúlták. Ó, hogy görcsölne be a bokája annak aki ellopta, de minimum egy kiadós fosás kapná el. A kedvenc flamingós ingemet lopta el az illető. Szúrós szemekkel vizslatom hátha kiszúrom valamelyiken és meg is van. Az ing lopó piszok szépszemű démon! Jól áll neki, talán jobban mint nekem, igaz nem a mérete, de na! A férfiakon elől annyi a ruha szerűség, hogy a cerka ne látszon ki, de a nőkön is csak ennyi. Na nekik nem a cerkát takarja, mondjuk nem is vagyok kíváncsi mit takargatnak. A mellüket semmi! Hát a látvány csúcs, ennyi éppen elég. A fejemben már meg is van mennyi mellplasztikát kellene itt csinálni! Hiába szakmai ártalom. Mondjuk annyira nem zavar a női mell látványa, mármint nem mozgat meg bennem semmit. Eléggé, hogy is mondjam nem az esetem egyik sem. Még akkor se kellene egyik nő se, ha hetero lennék. Na a férfiak között se nagyon akad egy szemre való sem, na jó egyet azért kiszúrtam. Ritka elbaszott egy figura vagyok. Itt állok egy lakatlan faszom sziget közepén kiterítve, mint valami állat és ilyeneken jár az agyam. Bár ezekből az agyamentekből ítélve nem lakatlan. A fejemet megrázom, hogy kimenjenek belőle a hülye gondolatok. Valahogy ki kell innen szabaduljak, mondjuk fogalmam sincs hogyan. Elém lép egy pocakos idősebb meg kettő másik. Hátra vetem a fejemet biztos fogkefével még nem találkoztak és még valamit elkapok tőlük. Kötelező oltásokat egész biztos hírből sem ismerik. Semmi hangulatom egy fasza egzotikus vírushoz, most kihagynám. Lándzsa szerű valami van a kezükben, remélem nem akarnak rögtön felnyársalni vele. Azzal kezdenek bökdösni és igencsak méregetnek, össze vissza halandzsázva. Most a szépszemű is melléjük lép, szembetűnő a dolog. Ő kilóg a sorból. A testfelépítése és a kinézete sem olyan, mint a többieké. A szemei világítóan azúr kékek. Míg a többiek egy kaptafára készültek, barna haj, barna szemek. A srácnak elég izmos a mellkasa, édes kis pocakja van. Az ingemet nem gombolta be magán, így meg tudom vizsgálni a mellkasát. A derekába tökéletesen bele lehet kapaszkodni, történetesen éppen az esetem. Végre valahára kiveszik a számból a fadarabot, ami a célt elérte szólni sem tudtam tőle.

- Na kurvára elegem van, engedjetek el. - köpök feléjük, az adrenalin szintem az egekben. Ha most szemmel lehetne ölni, biztos mindet egy pillantással kinyírtam volna már. Na jó, nem mindet. 

- Hiába kiabálni te, úgysem értik nyelvedet. - fordul felém a kék szemű az ajkait nyalogatva. Kicsit hátrébb hajtom a fejemet már amennyire a béklyók engedik, tényleg nagyon szép a tekintete. Egész nap el tudnám nézni, ha nem ebben a lehetetlen helyzetben lennék.

- Jó akkor beszélek hozzád, mert te ezek szerint értesz. Minek vagyok itt, mit akartok tőlem? - ő csak értetlenül néz rám, majd a másik három felé fordul. Mond nekik valamit, majd el is hagyják a terepet. Kezd kiürülni a hely vagy a falu, legalábbis ami a férfiakat illeti.

- Nem szabadni neked beszélni Apingivel, ő a vezető. A király, ha úgy tetszik. Amikor ő itt lenni, csendben kell neked lenned.

- Persze, meg a faszomat. Tök egyformák mégis, hogy a picsába jegyezzem meg melyik - melyik? Beszélj miért vagyok itt? Miért tartotok fogva? - hadarom a kérdéseimet, de olyan mintha nem is hallaná. A lábaimat eloldozza, de a kezeimet összekötve hagyja. Elkezd az egyik irányba rángatni maga mögött.

- Majd megtudod idejében. Ne kérdezni olyan sok. - de a szavam is eláll mert az ő hátsóját sem fedi semmi és igen szép a popsija. Formás és kerek, még plasztikázni sem tudnék szebbet. Azt hiszem most lettem szerelmes ebbe a srácba. Az ingem elég nagy rá, de azért tökéletesen látom a hátsóját. Sőt a kurva formás hátsóját, ha nem itt és így lennénk biztos elkaptam volna már.