„Közben Niall a kezemért nyúl és lefogja. Halkan duruzsol, de a tudatomig most nem jut el. Csak és kizárólag a kék szemek lebegnek a szemeim előtt. Úgy érzem ez a vég, én már nem bírok ki többet. Teljesen tönkre tettem őt a szerelmemmel, magammal. Most már biztos vagyok benne, hogy nem szabadott volna őt a szigetről elhoznom. Ott boldogok voltunk, boldogok maradhattunk volna."
Az autó lefékez majd megáll egy magas bérház előtt, talán a Soho. A környéket nem ismerem fel. Annyira homályos minden, a fejem zsong. Niall az államnál fogva fordítja a fejemet maga felé.
- Harry nézz rám. Figyelj jól. - mondja el ezt többször is, amíg sikerül ráfokuszálnom.
- Itt vagyok, itt. - motyogom, a fejemet megrázva, talán akkor kicsit kitisztul és sikerül gondolkodnom is.
- Louis téged kért, hogy értesítsenek. Ez jelent valamit. Ő szeret téged, akármit is mondott neked. - csak a fejem rázom miközben beszél. - Tudom, beszélgettem vele sokat. Ő is kifordult magából, ivott. Mondott dolgokat amik nem voltak igazak. Nem lehettek azok. Minden rendben lesz, ígérem. Csak még egy kicsit légy erős. - könnyes szemekkel nézek rá. Nem hinném, hogy igaza van. Sőt biztosan nincs!
- A mondás úgy tartja Ni, hogy a részeg ember igazat mond. - nyögöm.
- A mondás egy faszság! Én is mondatam már részegen dolgokat, amiket sosem gondoltam úgy. A részeg ember meggondolatlan. Mindig azokat bántjuk legjobban, akiket szeretünk. Mert tudjuk, hogy ők mindig megbocsátanak nekünk. Nehéz idők vannak mögöttetek. Most viszont mennünk kell. Nem tudhatjuk mi a baj, segítenünk kell. Ő a kismacskánk Harry. - vigyorodik el Zayn, majd elsőnek szál ki a kocsiból. Niall segít nekem kimászni a hátsó ülésről.
- Nem is kismacska, Kandúr. Azt mondtam, te barom. - morogja az ír.
- Egyáltalán miért mondtad el neki? - nevetem el magamat, azt hiszem ez olyan kínomban nem tudok mást csinálni dolog.
- Na gyerünk négy muskétás fel a maszkokat és a gumikesztyűt, meg kell mentenünk Harry Kandúrját. Csizmás kandúrját.
- Mindannyiunké nem csak Harryé. - kuncog már Niall is. Miközben Zayn már a kapucsengőt bogarássza.
- Na bassza meg, a csaj nem írta hányadik emelet. Azt mondta El -nek hívják. De itt olyan nincs.
- Talán valami becenév vagy rövidítés. - állok melléjük én is a névlistát szuggerálva. Egy néven akad meg a szemem. Eleanor Calder. Azonnal be is villan a név, és hogy honnan ismerős.
- El mint Eleanor. Ő Kim Calder lánya. Ez a nő volt Louis tanára. - ezzel a lendülettel nyomom meg a gombot. Senki nem szól bele, de az elektromos kapunyitó berreg.
- Azért annyit beleszólhatott volna, hogy hányadik emelet. - lihegi mögöttem Zayn. Futok fel a lépcsőkön nem tudom mi vár rám, ha felérek. Már nem is érdekel, csak lássam Louis -t. Éljen, jól legyen. Ez az egy, ami a szemem előtt lebeg. Elsőként érek a negyedikre.
- Kih, kih volt írva lent. - azért én sem vagyok hozzászokva a maszkban futáshoz. A térdeimre dőlve pihegek amíg a többiek is beérnek minket.
- Melyik ajtó? - kérdezi Liam, szinte már sípolva szedi a levegőt.
- Kurva csírák vagyunk. Egy kis futástól döglődünk. - kurjant fel Niall, na ő az egyetlen aki nem haldoklik. Végül Liam az aki végig veri az összes ajtót, míg meg nem találja azt az egyet ahová jönnünk kellett.
YOU ARE READING
Kannibál fiú
Romance"Kicsit megmerevedek, na nem ott! Hanem úgy egész testben, a fejemet felemelve nézek rá. Huncutul kacsintgat és mosolyog. Majd az ajkait kezdi nyalogatni, pont mint egy kiéhezett vadállat a prédára lesve. - Most mi van? Fincsi vagy HarryStyles, én...