A Rose Lány

7. rész

Azt mondják, hogy a középsuli egy kamasz életében egy fontos korszak.
Hát persze.
Egy elit iskolában fogom folytatni a tanulmányaim egy nagyon szigorú bentlakásban. Legelőször amikor szóba jött, hogy bentlakásos legyek apa nagyon ellenezte, mondván, hogy kitudja, hog, kik vannak ott az iskolában és ki akar nekem majd rosszat. Emlékszem, hogy akkor sokat veszekedtek anyával, de végül anya sikerült meggyőzze őt, hogy nem lesz semmi baj, mert vigyáznak ott rám.
Szóval most anyával pakolunk, hogy holnap tudjunk menni és elfoglalni a szobám a bentlakásban.

Másnap reggel

-Mindent eltettél Naszti?
-Anya! Nyugodj meg. Azthiszem, hogy mindent elpakoltam, de tudod, hogy van. Valami úgyis itthon marad, de akkor legalább lesz valami ürügyed, hogy utánam gyere. Nem örökre megyek és fogok haza látogatni.
-Tudom kicsim, és nem nyaggatlak tovább. Menj köszönj el apától és Samtől.

Kiléptem a szobámból és apa dolgozója felé vettem az irányt. Tudtam, hogy ott megtalálom őket, mert apa azt mondta, hogy ma itthonról dolgozik, hogy tudjon elköszönni tőlem.

Odaléptem az ajtó elé és bekopogtam, majd egy szabad után beléptem.
-Sziasztok.- Beléptem és magam után becsuktam az ajtót majd letelepedtem apa asztala elé a világ legkényelmesebb foteljére, Sam mellé.
-Mostmár meg sem ölelsz Taz?
-Lia néni nem szokott ölelgetni, hogy ilyen szeretethiányos vagy keresztapa?
-Nagyon vicces. Tényleg humoros vagy a mai napon.-mondta gúnyosan Sam mire felnevettem és szorosan megöleltem. Majd felálltam, odamentem apuhoz és az ölébe üllve hozzábújtam.
-Na mivan Hercegnőm?-kérdezte apa, miközben jó szorosan magához húzott.
-Csak jöttem elköszönni. Anya mondta, hogy indulunk.
- Mond meg anyunak, hogy én viszlek.
-Tényleg?
-Persze. Rohadt messze van az a hülye suli. És amúgy is kell még beszelnem az igazgatóval.
-Oké. Kószi apa.
-S tőlem nem is búcsúzol el Törpilla?
Felálltam apa öléböl és odabújtam Samhez aki felállt és kitárta a karját, hogy öleljem meg. Megsimogatta a fejem, és lehajolt, hogy egy szinten legyen a fejünk.
-Idehallgas Picilány. Ha bármi bajod lenne, egy csávó inzultál, valaki baszakodik veled, vagy csak szimplán csúnyán néznek rád, akkor azonnal hívj fel és pár órán belül annak belesz verve az arca világos Manó? Vagy ha szomorú vagy, vagy nem értesz valamit, ha bármiben segítségre lenne szükséged akkor ne feledd, hogy van egy nagyon hülye keresztapád, akire bármiben számíthatsz, és még a legnagyobb szart is megoldja amibe belekerültél, jó? Csak egy gombnyomás, pár szó, pár óra és ott vagyok. Oké?- a végére könnyezni kezdtem és mégegyszer megöleltem Keresztaput.
-Oké. De azt tudod ugye, hogy egy gyereknek nem verheted be az arcát.
-Megoldom, azzal ne foglalkozz.-mondta, majd megin magához szorított.

Miután elszakadtam tőle, odamentem anyához és mondtam, hogy apa akar elvinni, erre ő, hogy akkor mind a ketten visznek, mert biztos, hogy nem fog itthon maradni. Így a végére én maradtam a hátsó ülésen. Miután sikerült minden csomagom bepakolni, mindenkitől elbúcsúztam végre elindultunk a sulim felé.
Sam az udvar közepén állva integetett nekem, és ha jól láttam könnyes volt a szeme. Nagyon fog hiányozni.

Egy ismerősöm sincs aki abba a suliba jelentkezett volna, ezért izgulok, mert teljesen ismeretlen emberek közé kerülök be. Anya mondta, hogy ne izguljak, mert szeretni fognak, és minden más. Csak egy a bibi. Hogy ismerem magam. És tudom, hogy nem fogok olyan könnyen barátokat szerezni, mert nekem az nem megy.
Hiába vett körül egy csomó ember csak egy volt akit a barátomnak neveztem, aki mindig mellettem volt, és akire bármikor számíthattam, és az Hana. De ő sem ebbe a suliba fog járni. Sőt még csak nem is a közelében. Hana egy másik órszágban fog tanulni.

Nagyjából három óra után elterültem az üléseken és elaludtam. Legközelebb pedig csak akkor ébredtem fel amikor megérkeztünk. Mivel ez este következett be ezért apa foglalt két szobát egy motelban ahol este aludhattunk, és reggel megyünk a sulihoz. Apa megállitotta az autó motorját a motel parkolojaban, majd mind kiaszálltunk és bementünk. Nem mondom, hogy a legluxusabb hely, de egy élyszakára megfelel.

Miután átvettük a kulcsokat, felsétáltunk a lépcsőn, megálltunk a szobák előtt. Az enyém pont az övékkel szemben volt. Elbúcsúztunk, mint minden este, majd anya figyelmeztetett, hogy állítsak reggelre ébresztőt nehogy elaludjak, majd mind bementünk a saját szobánkba. Miután becsuktam magam mögött az ajtót, nekidőltem és lecsuktam a szemem. Érzem, hogy valami új jön az életembe, de nem tudom eldönteni, hogy jó vagy rossz.
Elmentem letusolni, felvettem a pizsamám, amit felhoztam a kocsiból, majd lefeküdtem aludni.

E❤

2022.07.28.