-Szóval, ha sikerül megdugni, akkor kussolunk, és senki nem fog tudni erről az egészről. Ha viszont nem sikerül, beavatjuk az alanyt is, téged pedig még inkább nem fognak kedvelni a suliban.
-Ez elég gyenge fogadás nem gondoljátok? Attól, hogy nem kedvelnek az nem azt jelenti, hogy dugni se akarnak velem.
-Tök mindegy, nincs már több pénzünk, elégedj meg ennyivel. -legyintett Jacks, majd piszkos tekintettel a suli kapura bámult -Nocsak, új hús. -mind az éppen érkező srác fele fordulunk, aki eléggé félénken halad az ajtó felé. Szőke haját összekócolja a hűvös novemberi szél, mire ő felhúzza kapucniját.
-Akkor legyen ő az áldozat. -von vállat a menta.
-Nem, az nem volt a megállapodásban, hogy ti döntitek el, hogy kivel kell lefeküdjek. Én döntök. -mondtam, majd nem foglalkozva savanyú képükkel az épület felé indultam.
Bent az osztályban mindenki sutyorgott, és egy hátsó sorban lévő pad felé néztek. A padomig sétáltam, ami szintén az utolsó sorban helyezkedett el, majd leültem az ismerős idegen mellé. Kapucnija még mindig szőke fején volt, két kezével pedig fejét fogva támaszkodott a padon. A hatalmas pulcsi takart arcát, de messziről már úgyis láttam.
-Jungkook vagyok. -fordultam felé, mire ő lassan felnézett rám tincsei takarása alól. Mély barna szemei a lelkemig néztek, és rájöttem, hogy őt soha nem fogom bevonni a fogadásba. Túl megtörtnek látszik...
-Jimin. -susogta halkan, majd visszafordult és tovább tanulmányozta asztalát.
-Most költöztetek ide? -próbálkoztam tovább, mire ő görcsösen ökölbe szorította apró mancsait, és ismét rám pillantott.
-Nem, nem ide valósi vagyok. A szomszédos városban lakok.
-Hmm. -hümmögtem, és kicsit közelebb húztam hozzá a székem, mire ő meglepődve csusszan arrébb -Akkor miért ide jársz? -szemei kikerekedtek, és halkan felelte, hogy új életet kezd. Vagy ezer kérdésem lett válasza miatt, de sajnos nem tehettem fel, ugyanis elkezdődött az óra.
Jimin-nek be kellett mutatkoznia, amit kelletlenül tett meg. Legalább megtudtam, hogy a teljes neve Park Jimin, és hogy nem rég töltötte a 17-et. Azt is megfigyeltem, hogy végig lesütött szemekkel állt, keze ökölben volt, és száját is rágcsálta ha tudta.
Nos 2 tippem lenne: ez a Jimin gyerek vagy rohadtul izgul az első napja miatt, vagy pedig kurvára titkol valamit.-Fura ez a fiú, nem gondoljátok? -ül le mellém Suho a lépcsőre. A többiek egy emberként bólintanak.
-Érdekes alak, azt meg kell hagyni. -nyögtem ki végül, mire mind összenéztek.
-Szóval, megvan a kövi trófea? -mosolygott perverzen Yoongi, mire leintettem.
-Dehogy, róla az életben nem imádkoznám le a bugyit. Mármint a gatyát. Meg amúgyis, túl félénk és visszahúzódó, szerintem nem kell neki még egy baj. Ahogy elnézem van elég gondja, meg azt mondta azért jött ide, mert új életet kezd vagy mi.
-Tehát már beszéltetek is? -gyújt rá kérdése közben Jackson, majd minden figyelmét nekem szenteli.
-Csak érdeklődtem.
-Ja, én meg hetero vagyok. -kacag fel a menta, majd elköszön, és sietve az épület felé indul, ugyanis be fog hugyálni.
-Nekünk is mennünk kellene -kelek én is fel, és a többiek társaságában az osztályba indulunk. Bent már megszűnt a suttogás, bemutatkozott az új fiú, már nem is olyan érdekes. Ő pedig ismét pulcsija mögé bújva nézelődik a teremben. Tekintetünk összeakad, viszont ő hamar elpillant, és pirulva az ujjait kezdi kapargatni. Na ne! Komolyan zavarba jött?
YOU ARE READING
Roham [BEFEJEZETT]
RomanceJimin-t egy szörnyű tragédia tette ilyenné. Félénk, visszahúzódó, és nehezen bízik meg bárkiben is. A múlt, az emlékek, a rémálmok, és a pánikrohamok mind mind egy nagy felhőként telepednek Jimin fejére, ezzel elködösítve a kifelé vezető utat. Egy n...