Roham [BEFEJEZETT]

열하나 - tizenegy

Jelenleg szerda van, és éppen egy cukrászda felé vezetek. Jimin mosolyogva ül mellettem, és néha rám pillant, aztán pirulva elfordul. Leparkolok, és vele együtt az épület felé igyekszek. Egyre hidegebb van.

Bent le ülünk, és rögtön jön is egy kedves hölgy, hogy felvegye a rendelésünk. Még a suliban megegyeztünk, hogy valami undi, furi dolgot fogunk rendelni, így egész úton azt találgattuk, hogy mit kérjünk.
Ez az egész már csak szórakozásból is jó móka, meg persze azért, mert Jimin kihívott egy fogadásra. Nyilván nem utasíthattam vissza, de csak mert ő kérte.

-Én egy karamellás cappuccino-t kérek, kókusz tejjel, ha lehet 2 db szőlő cukorral ízesítsék. Valamint kérnék rá eper öntetet, és tejszínhabot is. -off. Az enyém ehhez képest semmi. Jimin mosolyogva néz rám, és kíváncsian várja az én rendelésem.

-Egy feketét, tej nélkül, eper öntettel. -a szőke nevetni kezd, aztán a hölgyre nézünk, aki fura arccal bámul minket, de végül egy kicsit sem őszinte arccal elmegy.

-Láttad az arcát? Szerintem azt hiszi fogyik vagyunk. -kacag tovább, én pedig csak bámulom. Olyan szép a mosolya..

-Viszont azt hiszem te nyertél. Az enyém a tiédhez képest semmi. Megsemmisültem.

-Pedig a tiéd rosszabbul hangzott. Szerintem te nyertél.

-Nem, egyáltalán nem. De hogy bebizonyítsam, megkóstolhatod az én rendelésem is, és akkor majd meglátod.

-Jó, de akkor te is az enyém, és közösen döntünk.

-Legyen. -hátra dőlök, és onnan kezdem nézni a velem szemben ülőt -Melyik nap szeretnél a könyvtárba menni?

-Hát, arra gondoltam, hogy a péntek lenne a legjobb alkalom rá. Bármeddig maradhatnánk, mert utána egyből jöhetnél is hozzánk. -bólogatok, és a pult felé nézek. Azt hiszem a mi kityulékainkat csinálják éppen.

-Tökéletes. Úgyis kocsival jöttem volna, akkor majd bent hagyom a táskám. Egyébként miért pont könyvtár?

-Imádok olvasni. Tényleg, minden szabadidőmben olvasok. Meg azért is, mert a városi könyvtárban még nem voltam. Egyszer mindent ki kell próbálni. -helyeslően bólogatok, aztán a felénk közeledő nőre nézek.

-A rendelések. -leteszi elénk, majd egy "egészségükre" után el is megy.

-Ez túl jól néz ki ahhoz, hogy rossz legyen. -mondom a bögréjére pillantva.

-Szerintem borzalmas lesz. Háromra kóstoljuk meg, utána csere. -ismét bólintok, majd számolni kezdek, és belekortyolunk. Jimin arca az enyémmel szinkronba rándul fintorra, mire mindketten nevetni kezdünk
-Úristen ez szőrnyű. -mondja fancsali arccal, aztán megcseréli a poharakat.

-Háromra? -kérdem, ő pedig beleegyezik. Ismét számolok, és már kortyolunk is. Na ha eddig nem voltam rosszul, akkor most biztosan -Jézusom Jimin ez a szörnyűnél is rosszabb! Ez borzalmas!

-Fúj Jungkook! Ez túl erős. -tolja vissza, így ismét a sajátunk van előttünk.

-Látod, ezt mondtam. Te nyertél, mert az enyém csak túl erős, elnyomja az eper ízét, viszont a tied... Jobb, ha nem részletezem.

-Legyen, azt hiszem igazad van. -sóhajt, és rám néz.

-Mire fogadtál? Mit szeretnél? -mosolyogva el pillant, és úristen ha csókot szeretne, én akár le is nyelem!

-Nem tudom, még gondolkodnom kell. -mondja szégyenlősen, aztán témát vált.

Órákig ültünk az asztalnál, és nagyon jól szórakoztunk. Közben kértünk magunknak normális italt, és elnézést kérve közöltük, hogy egy kihívás miatt pazaroltuk a dolgaikat. A kis találka végére, Jimin át ült mellém, és közel hajolva hozzám nézte, ahogy egy autós játékkal játszok. Aztán elkérte, és megpróbálta megdönteni a rekordom, de nem sikerült neki. Kicsit puffogva adta vissza a telót, de aztán egy simogatással kibékítettem. Szőke tincsei közé túrtam vigyorogva, aztán már vissza is fordultam a játékhoz. Nem szabad feltűnőnek lennem.

-Van már ötleted, hogy mit csináljunk a hétvégén? -kérdem, és elteszem a telefont.

-Ezen még nem gondolkodtam, de semmiképpen sem nézhetünk filmet. Mindig azt csináljuk, és kezd már egy kicsit unalmas lenni. Mit szoktak csinálni az emberek egy pizsi party-n?

-Te most le pizsi party-ztad a hétvégénket? -nevetek fel -Csajok vagyunk, vagy mi? -ő is nevetni kezd, aztán újra beszédre nyitja dús ajkait.

-Miért, te minek neveznéd? Filmezünk, hülyéskedünk, lelkizünk, és alszunk. Ez bárhogy is nézem, pizsi party. -vigyorog.

-Jó, igazad van. -nevetek, és összeszedem magam. Felállok, előkeresem a pénztárcám, és a pulthoz megyek. Miután fizettem, Jimin morcos képével találom szembe magam -Most mi az? -kérdem ártatlanul, és kezénél fogva felhúzom állásba.

-Megint te fizettél. Következőre én fogok, és nem érdekel, ha sprintelni fogsz a kasszáig. Én már rég ott leszek. -hadarja felfújt arccal, amit most legszívesebben szét puszilgatnák.

-Sajnálom, de ha ez annyira zavar, akkor jövő héten, vagy akár a hétvégén is elmehetünk valahova, és akkor te fizetsz. Így jó? -nézem hatalmas szemekkel, mire ő bólint és csillogó szemekkel beszélni kezd.

-Úristen már tudom mit csináljunk! Jungkook el kell mennünk moziba, biztos vetítenek valami jót. Várj, gyorsan megnézem a műsorlistát. -izgatottan kapja elő a telefonját, és pötyögni kezd.

-Nem azt mondtad, hogy nem nézhetünk filmet? -kacagok, aztán kezére fogva húzni kezdem a kijárat felé -Gyere, majd a kocsiban megbeszéljük.

-Tudom mit mondtam, de kérleek. Utoljára akkor voltam moziban, mikor a volt barátaim még nem koppintottak le. -motyogja leverten, közben pedig beül a kocsiba. Egyből megsajnálom, és gyors megkerülve az autót, beülök mellé.

-Nem úgy értettem, persze, hogy elmegyünk. Annyiszor megyek veled moziba, ahányszor csak akarod, akár mindennap. -halkan kuncog mondatomra, aztán lehunyja szemeit, és egészen a házukig pihen.

Csütörtök olyan semleges nap volt. Nem nagyon beszéltem a srácokkal, egyedül Jimin volt az, akivel szívesen kommunikáltam. Sokat nevettük, szünetekben a szokásos kis padunkra telepedtünk, és ott ütöttük el az időt.

De végül elérkezett a várva várt péntek. Már a könyvtár felé sétálunk, miután le sikerült parkolnom. A szőke izgatottan szedi lábait, és párszor karomba kapaszkodva húz, hogy minél előbb bent legyünk.

Ahogy belépünk megcsap az a tipikus könyv illat, Jimin-t pedig elvesztem. Kaphat valaki bénulást könyvektől?

-Kook ez csodálatos. -suttogja, és újra karomba kapaszkodik. Ó, ha tudná ez az apró mozdulat mennyire boldoggá tesz...

-Örülök, hogy tetszik. Van valami konkrét könyv, amit ki szeretnél kölcsönözni? -kérdezem, miközben elindulunk az egyik irányba. Csendesen beszélgettük végig a "túrát", amíg körbe jártuk az egész épületet. Kiderült, hogy nem akar könyvet kölcsönözni, csak el akart jönni. Persze azért végül talált magának olvasnivalót, és le kellett vele dőljek az egyik babzsákra. Mosolyogva néztem, ahogy hozzám bújva olvassa a könyvet, ugyanis átvetettem rajta karom, hogy mindketten kényelmesen feküdjünk.

Már a könyv felénél járt, mikor becsukta azt. Végig csendben figyeltem, vagy éppen elbóbiskoltam. Nem akartam zavarni, hisz ez volt a vágya, élvezze csak ki nyugodtan.

-Azt hiszem mehetünk, de ide még vissza kell jönnünk. -kel fel, majd segít nekem is felállni. Vissza kell jönnünk, neki és nekem. Együtt.

-Rendben. -mosolygok, majd miután kicsit kinyújtóztam visszatesszük a könyvet, és elköszönve kilépünk a fűtött épületből -Hogy tetszett?

-Szuper volt. Hihetetlen, hogy mennyi könyv van itt. Legszívesebben az összeset kiolvasnám. Köszönöm, hogy eljöttél velem. -néz rám boldog mosollyal, majd beül a kocsiba.

-Szívesen jöttem veled. -ülök be én is, és beindítom az autót -Akkor mehetünk hozzátok?

-Indulás! -kiált fel, és már indulunk is.

----

Vajon mit hoz a hétvége?
Ti minek örülnétek a legjobban?

--> jelentkezem, ha vannak új részek:))