Roham [BEFEJEZETT]

둘 - kettő

Na jooo nem bírok magammal.
Meglepi rész! Itt azért már kezdenek beindulni a dolgok...
Előre is jó szórakozást^^

----

Ahogy kérte Yoongi, mind kényelmesbe jöttünk. Semmi farmer, esetleg bőr kabát, helyette laza póló, pulcsi, melegítő. Meg kell jegyezzem, Jimin-nek nagyon jól áll a szürke melegítő...

-Jó reggelt barmok. -lép be lelkesen a terembe a menta, és egy nagy ásítást követően leül a helyére. Egy fej csóváláson kívül többet nem kap, ez tőle már megszokott.

-Jungkook. -suttog valaki, így körbe nézek, de nem látok senkit -Jungkook! Itt! - magam mellé lesek, és akkor meglátom ahogy a szöszi a pad alá bújva engem figyel -Tudnál segíteni? -néz rám kissé kétségbeesetten, mire rá vágom, hogy persze -Azt hiszem kellene egy ragtapasz, de nincs nálam, esetleg neked van?

-Miért kell ragtapasz? -guggolok le hozzá, ekkor meglátom, hogy kis ujját szorongatja.

-Leesett a körzőm mikor próbáltam rendet rakni a tolltartómban, és valahogy végigszántotta az ujjam. -kissé ijedten nyúlok felé, mire ő elengedi picinyke ujját, így látom a pár centis sebet, ami azért rendesen vérzik.

-Nekem nincs ragtapaszom, de gyere, elkísérlek a suli dokihoz, neki tuti van. Az se baj ha késünk az óra elejéről pár percet, ezért nem harapnak. Na gyere. -állok fel, és neki is segítek könyökénél fogva. Elhadarok a többieknek egy mindjárt jövünk-öt, és már kint is vagyunk a folyosón.

-Szerinted bírnak a barátaid? -bámulja a kopott padlót.

-Igen, miért? Te nem úgy érzed? -pillantok felé.

-Nem tudom mit érzek. Nem igazán voltak még rendes barátaim, így nem tudom, hogy ők most tényleg bírnak, vagy nem. -őszintén kicsit meglepődtem válaszán. Ki ne akarna neki a barátja lenni?

-Ohh, hát biztosíthatlak, hogy ők tényleg bírnak. -megállok, és bekopogok az ajtón. Egy szemüveges idős hölgy lép ki, majd behív minket. Először lefertőtleníti a sebet, kicsit megtisztítja, és csak utána rakja rá a ragtapaszt.

-Ez nagyon fájt, csak nem akartam gyengének tűnni. -sóhajtja, mire nevetnem kell.

-Elhiszem, na siessünk te halálos sérült. -halkan kuncog, majd egy gyorsabb tempót felvéve a terembe érkezünk.

Végre szünet, újra beszélhetek a szőkével. Ismét a lépcsőhöz megyünk, és már ő is nyugodtan ül le közénk.

-Szóval, ma miután végzünk ezen a lepra telepen, bepattantok a járgányomba, és elkocsikázunk egy nagyon állat helyre. -vázolja fel a tervet Yoongi.

-Még mindig nem árulod el, hogy hova megyünk? -néz rá Jacks, de a menta csak fejét rázza.

-Na jó, váltsunk témát. Mi lesz a hétvégi bulival? Hozzunk piát? -kérdem, de ismét egy fejrázást kapok.

-Szülinapomra egy medencényi pénz kaptam. Mire költhettem volna el, ha nem kurva sok piára? - röhög, majd hátradől az ajtónak.

-Jimin veled mizu? Jössz?

-Hát... Még nem tudom. Igazából még nem voltam ilyen helyen, meg lehet, hogy apa sem enged el.

-Kiszöktetünk. -vetem fel az ötletet, mire ő mosolyogva mondja, hogy nehogy megpróbáljuk.

Még át szenvedtünk egy jó pár órát, mire megszólalt a csengő. Azonnal a táskánk után kaptunk, és kb futottunk Yoongi kocsijáig. Előre Jackson ült, hátulra pedig Suho, én és jobb oldalt Jimin. A kis helynek köszönhetően egész úton összesimult karunk a szőkével, de egy cseppet sem bántam. Még az is lehet, hogy néha direkt húzódtam közelebb...