Egy fiú, akiről soha nem gondoltam volna...

1. rész

Izgatottan nyitom ki a szemem ma reggel. Kipattanok az ágyból és készülődni kezdek. El sem hiszem! Az első napom a fősulin! Először érzem azt az életemben, hogy ez egy új kezdet. Új suli, új osztály, új barátok, új környezet, új anyagok. Minden lehetőség megvan arra, hogy itt magamat adhatom, mert szinte senki sem ismer. Kivéve Sarah. Ő a legjobb barátnőm. Ugyanolyan izgatottan várja a mai napot, mint én. Együtt vágunk bele ebbe, így már biztos, el kell még viselnie pár évig. Remélhetőleg nem lesz vészes. Remélhetőleg.

Már kb 2 napja összepakoltam, jelenleg a hajamat próbálom rendbe tenni, hogy ne úgy nézzen ki, mint aki most nyúlt bele a konnektorba. Raktam fel egy enyhe sminket, de csak az első nap kedvéért. Fogat mostam aztán átnéztem a bőröndöm, nehogy mégis itt hagyjak valamit.

~ Stella drágaaaaa! Megérkezteeeeeemmmm! Induljunk mert már alig bírom ki hogy ne lépjek rá a gázra! - hallom miközben elcsomagolom a szendvicsemet az útra.

~Megyek már! - ordítom ki a nyitott bejárati ajtón.

A kulcsomat keresgélve rájöttem hogy már 6:00 van. Azaz ha nem indulunk 10 percen belül, nem érünk oda. Felkaptam a kulcsot a gyümölcstál mellől, és rohantam ki az ajtón. Betettük a bőröndömet az Audi hátuljába, és már hajtottunk is az új lehetőségek felé.

***

Félúton megálltunk a Starbucks-ban, mert Sarah nem bírta kávé nélkül. Én is kértem egyet. Visszaszálltunk a legjobb barátnőm tökéletes kis autójába, és tovább hajtottunk.

Nem telt el tíz perc mire mesélni kezd;

~Neked még nem is mondtam a nagy hírt. - kezdett bele latte kortyolgatás közben

~Na halljuk - válaszoltam majd kíváncsian rászegeztem a tekintetem. Gondolatom sincs mit akar mondani.

~Isac iskolát vált. Ráadásul, ugyanabban a szakban kezdtek majd a tavaszi szemeszterben, csak ő két évvel feletted, ezért valószínűleg csak pár közös órával. - mondta higgadtan, mint akit le sem köt hogy az unokatesójával egy suliba fog járni.

Majdnem kiköptem a kávémat, amit éppen pár másodperccel azelőtt szerettem volna meginni, hogy kimondja a 'közös óra' kifejezést. Isac Cooper. A gimis nagy szerelmem. Talán továbbléptem azon amikor az egész suli előtt úgy elmondta rólam a véleményét, és úgy lepattintott, hogy utána napokig beteget jelentettem. Vagy... Talán nem. Rég láttuk egymást utoljára. Két éve mikor elment a gimiből, igazi hódító volt. A szőkésbarna haja, zöld szemei, kigyúrt felsőteste, (amit testnevelés órákon lehetetlen volt nem észrevenni). Nem is tudom mit mondjak. Azóta biztos változott. Én is. Sokat. Nagyon sokat. Külsőleg és belsőleg is. Más ember lettem. Felnőttem. Viszont... Ha még mindig meg van az a vonzereje, akkor nehéz lesz ellenálljak. Mindenesetre, valahogy vissza kell térjek a valóságba. Nem ronthatja el az életem hátralévő részét egy olyan alak mint ő. Bármilyen nehéz is lesz, meg kell próbáljam figyelmen kívül hagyni.

~Jézusom Stella jól vagy? - hallatszott a folyamatos köhögésem és a gondolatmenetem között valahol Sarah hangja. Lelassított, és megvárta míg befejezem a köhögést, a valószínűleg tüdőmben maradt kávécseppektől volt.

~ Jól vagyok Sarah, nyugi! Csak félre nyeltem. Ügyetlen vagyok. Tudod! - sóhajtottam, erre felnevetett. Ezek szerint nem volt feltűnő. Megnyugodtam, hogy a gondolataimat csak én hallottam.

Az út hátralévő részében beszélgettünk, hogy mit várunk, a sulitól, és énekeltünk. Ahányszor felcsendül a rádióban a kedvenc dalunk, a 'Where have you been' Rihannától, mintha átszellemülnénk, és egy nagyszínpadon énekelnénk több ezer ember előtt. Elmondhatatlan érzés.

***

Elszaladt az idő és már ott is voltunk a kollégium előtt, amiben lakni fogunk. Természetesen egy szobába. Nem tudom kik lesznek azok a szerencsétlenek, akik megkapják a hozzánk közeli szobákat. Utálni fognak.

Letettük a bőröndjeinket, és szaladtunk át az iskola épületébe. Elfoglaltuk az elsősöknek kitett székeket. Ránéztem az órára majd odasúgtam Sarah-nak;

~ Még 8 perc.

~ Örülj hogy időben ideértünk. Jobb, nem? - kuncogott

~ Persze hogy jobb - kuncogtam én is, majd hirtelen az igazgató úr hangját hallottuk a hangszórókból.

~Kedves Diákok! Köszöntjük az új tanévet, és persze az új elsőseinket! Az idei év..... - blah blah blah... mindenki ismeri az évnyitós szövegeket. Egyetlen egy mondat ütötte meg a fülem, ami jobb lett volna, ha el sem hangzik. - ...Ráadásul 1 diák csatlakozik az ügyvédi szak harmadik osztályába.