10. rész

150 8 2
                                    

__________________________________

Melissa Palmer
szemszögéből

_________________________________

Reggel kinyitottam a szemem és mellém néztem egy nagy mosollyal mutattam ki a boldogságom. És ennek oka pedig egy olyan férfi akire soha az életben nem gondoltam hogy mellettem lesz.

Ez a férfi nem más mint Alejandro Diego Rodriguezre aki Mexikó egyik legnagyobb maffia vezére.

Aki elragadta a szívem gyönyörű barna szemmeivel és avval a mámorítóan csodálatos mosolyával. Igaz biztos lesznek nehézségek az életünkbe de ez nem fogja gátolni a kapcsolatunkat.
És minden ellenére ezért döntöttem így ahogy. Tegnap egész nap ezen gondolkoztam hogy el e válaljam a maffia belépést. És végül arra a döntésre jutottam hogy.....

-¡Buenos días mi reina! [ Jó reggelt királynőm!]-szólt bele gondolkozásomba egy reggeli rekedtes hang.

-Neked is jó reggelt!-köszöntem neki. Majd jó közel bújtam hozzá.

-Min gondolkoztál már el kora
reggel?-kérdezte és egy puszit adott a fejemre.

-Semmi érdekesen csak boldog
vagyok!-mondtam mosolyogva.

-Nocsak és ki érdeme ez a nagy boldogság?-kérdezte és a hangjában lehetett hallani hogy ő is nagyon boldog.

-¡Actúas como si no supieras, tonto! [Úgy teszel, mintha nem tudnád,
bolond!]-mondtam majd felnéztem rá.

-Na nem tudtam hogy ilyen jól megy a spanyol!-mondta mosolyogva.

-Mondtam már hogy magán tanuló lettem a napok folyamán. Noemie sokat segített!-mondtam.

-Az a kutya csak segíteni tud!-mondta majd lehajolt hozzám majd egy csókban forrasztotta össze a szánkat amit boldogan viszonoztam.
De nem tartót sokáig mert Diego telefonjának a hangja zavarta meg.
Ő neki támasztotta a hátát az ágy háttámlájának és felvette a telefont. Én meg a mellkasára téve a fejem feküdtem mellette.

Telefon beszélgetés
(Diego szemszögéből megy a beszélgetés)

-¡Buenos dias! Alej! [ jó reggelt]- szólt bele és a meg nevezésből tudtam hogy apával beszélek.

-¡Buenos días a usted también! [Neked is jó reggelt!] Papá, cuántas veces tengo que decirte que odio este apodo!? [Apa, hányszor kell elmondanom, hogy utálom ezt a becenevet!?]- kérdeztem tőle majd megsimogattam Lissa vállát.

-¡Sabes hijo mío que me gusta llamarte así! [Tudod fiam, hogy szeretlek így hívni!]-válaszolt rá őszintén. Hát igen... Ha lenne a világon olyan verseny ahol csak őszintének kell lenni akkor azt apám biztos megnyerné.

-Por supuesto, papá. [Hát persze, apa.] ¿Por qué me llamaste? [Miért hívtál?]-mondtam neki.

-Veo que tú también estás teniendo un buen día. [ Látom neked is jó napod van.] Ezt nem mondanám telefon témának. Mit szólsz ha el megyünk hozzátok és ott megbeszélnénk?-kérdezte én meg rá néztem Lissára mert egy olyan érzésem van hogy róla lesz szó.

-Rendben van! ¿6 de la tarde? [Este 6-kor?] Todavía tengo algunas cosas que hacer. [Még van néhány dolgom]-mondtam

-Será bueno. [ Jó lesz.] Hola Alej. [Szia]-köszönt el.

-Hola papá. [Szia apa ]- köszöntem én is el majd letettem a telefont.

Telefon beszélgetés vége
(Újból Melissa szemszögéből)


Mikor Diego letette rámnézet és megsimogatta az arcom.

-Apukád volt az?-kérdeztem meg.

-Igen, honnan tudtad?-kérdezte.

-Csak ő sokott Alejnak hívni.-mondtam és a végére el is kuncogatam magam.

-Még az a szerencsém hogy csak ő hív így. 6-kor át jönnek beszélni valamiről. De nekünk van egy vendégünk.-mondta én meg értetlenül néztem rá.

-Mért mondod eszt?-néztem rá.

-Gyere utánam és meg tudod.-majd felkelt az ágyból és felém nyújtotta a kezét amit el is fogadtam.

Úti célunk egy másik vendégszobába tartott majd mikor az ajtón beléptünk Liam-et láttam meg az ágyban feküdni aki már fent volt.

-Te mit keresel itt?-tettem fel a kérdést és leültem az ágya mellé.

-Hát volt egy kis "baráti"
találkozom.-mondta majd felhúzta a pólóját de a pólója alatt egy kötés volt ami az oldalára volt kötve.

-Mit csináltál?-kérdeztem meg tőle ijedten.

-Á ez csak egy karcolás de mi lenne ha mennénk és enénk valamit éhes
vagyok!-monda.

És mivel hogy mindannyian éhesek voltunk lementünk és csináltunk valami ehetőt.
A nap további része gyorsan eltelt és nemsokára arra kaptuk fel a fejünket hogy Maxim elkezd ugatni Noemivel együtt akinek jól megnőtt már a pocakja. Diego szerint és ha az állatorvos jó kiszámolta nemsokára meg kell lennie majd a kölyköknek is. De vissza térve az ajtón Mr. Rodriguez és Harmat lépet be.

-Sziasztok.-köszöntek. Majd be jöttek a konyhába ők is.
Mikor el foglaltuk a helyünk Diego, Liam és Diego apja valami maffia dologról beszéltek addig mi Harmatal beszélgetünk. De ez addig tartott míg egy mély hang ki nem rántott a beszélgetésből.

-Melissa döntöttél e már a
kérdésemel kapcsolatban?-kérdezte meg Mr. Rodriguez.

-Padre.. [apa]-szólt volna bele Diego de én megfogtam a kezét.

-Igen nehéz volt hogy döntésre jussak. És előre leszögezem a döntést én hoztam meg és ez az én
választásom!-hangsúlyoztam ki.

-Na halljam hogy döntöttél?-mondta Diego apja.

-Döntésem az lenne hogy.....

__________________________________

Sziasztok ez a rész is meg született végül! Vajon hogy döntőt Melissa? A helyesírást holnap javítom!
Remélem tetszett a rész! 😊♥️😅

---Nem Gondoltam Volna---Where stories live. Discover now