---Nem Gondoltam Volna---

13. rész

_________________________________

Melissa Palmer
szemszögéből
__________________________________

Reggel egy telefon csörgésre keltem és gondolkozás nélkül vettem fel.

Telefon beszélgetés

-¡Buenos dias! [ Jó reggelt!]-köszönt bele egy férfi hang. Majd mikor magamhoz tértem fel ismertem ha hang tulajdonosát.

-Magának is! Diego még alszik ezért vettem fel én a telefont..- kezdtem el magyarázkodni.

-Értem. Átt tudnál adni neki egy üzenetet ha fel kelt?-kérdezte tőlem.

Beszélgetés vége

De válaszolni nem tudtam mert mellettem felkelt Diego és értetlen fejel nézet rám.
Oda adtam a telefont neki és miután fel ült eltátogtam neki hogy az apja keresi.

Míg ők beszélgetek addig én lementem reggelit csinálni. Gyorsan kész lett a reggeli ami egy spanyoli Churros-ból amit tojásmentesen csináltam meg. Épp az asztalra tettem le a kaját amikor Diego lejött a lépcsőn.

-Jó reggelt.-köszönt majd oda jött hozzám és megpuszilta a homlokomat.

-Neked is. Mit kérdezett tőled Mr. Rodriguez?-kérdeztem majd felnéztem az arcára.

-Csak megkérdezte hogy mikor megyek be. Mondtam neki hogy ma és akkor be bírsz jönni te is velem.-mondta majd leültünk az asztalhoz.

-Rendben van. Hány óra felé
megyünk?-kérdeztem.

-14:00 órakor indulunk.-mondta majd elkezdtünk reggelizni.
Mikor végeztünk a reggelivel én elmosogatam addig Diego adott a kutyáknak is enni. Majd le ültünk a tv elé. A tv-ben a Mielőtt megismertelek film ment aminek a végén egy kicsit meg kelet vigasztalnia Diegonak. De nem tartott sokáig mert el kelet készülnom.

Az öltözékem nem volt nagyon extra de mégis egy kicsit furán éreztem magam.

Mikor le mentem a lépcsőn és meg láttam Diego-t egy pillanatra biztos hogy elakadt a szavam és teljesen megfogott.

Mikor észre vette hogy figyelek rá rámnézet és elmosolyodott majd oda jött hozzám és megfogta a kezem.

-¡Eres hermosa! [ Gyönyörű vagy!]  Mehetünk?-kérdezte.

Én csak bólintottam egyet majd elindultunk az autó felé.
Most Raúl vezette az autót és Pedro ült az anyós ülésen. Az út csöndben és nyugodtan telt de annál inkább hosszabb is volt.
Mikor oda értünk egy hatalmas épület parkolójában álltunk meg. Majd kiszállva az autóból mégjobban meg tudtam csodálni a helyett.
Csodálkozásomból egy kéz rántott ki. Diego összekulcsolta a kezünket majd elkezdett vezetni engem.
Mikor beléptünk két nagy darab ember várt minket.

-¡Buen día Sr. Rodríguez! [Jó reggelt Mr. Rodriguez!] Az édesapja már várja magukat.-mondta az egyik.

-Rendben van köszönöm.- mondta Diego. Majd elindultunk a lift felé.

-Na eddig mi a véleményed a
helyről?-kérdezte Diego mikor bent voltunk a liftben.

-Eddig nagyon szép hely. Már ha lehet ilyet mondani egy maffia
épületre?-kérdeztem mosolyogva majd ránéztem.

Ő csak mosolygott rajtam majd átölelte a derekam majd a szemembe nézet. Meg lepetésemre egyre közelebb jött hozzám de mire megcsókolt volna a lift ajtó kinyílt.