16. rész

116 5 3
                                    

__________________________________

Melissa Palmer
Szemszöge
__________________________________


A nappaliban ülünk és az állatorvosra várunk hogy kijöjjön Maximtól. Diego mióta kijött a fürdőszobából azóta fel- alá járkál megállás nélkül.

-Mi lesz már? Már 2 órája bent van nála!- mondta egy kicsit feljebb emelve a hangját. De tudom hogy csak az aggodalom szól belőle.

-Mi amor, ¡tranquila!
[Szerelmem, nyugodj meg!] - szóltam hozzá majd kinyújtottam felé a kezemet.- Gyere ülj le ide mellém. Még a végén rosszul leszel a sok idegeskedéstől.- mondtam neki. Majd végül rám nézet és végül hallgatva rám leült mellém.

- Jól hallottam ahogy szólitottál?-kérdezte majd megfogta a kezem és a szemembe nézet.

-Igen... Bár nem vagyok biztos benne hogy jól ejtetem ki...- mondtam és egy kicsit elpirultam.

-A kiejtéssel nem volt semmi gond csak meglepődtem hogy így szólítottál.- mondta majd összekulcsolta a kezünket.

De válaszolni nem tudtam erre mert az ajtó nyílt és az állatorvos bejött rajta. Diego rögtön felállt és az orvoshoz ment.

-¿Está todo bien con él? [ Minden rendben van vele?]- tette fel az első kérdést.

-¡Sí, estará bien ahora! [ Igen, most már jó lesz! ] ¡Necesitarás mucho descanso y no debes esforzarte! [ Sok pihenésre lesz szüksége, és nem szabad megerőltetnie magát!] Saqué la bala de su costado. [ Kivettem a golyót az oldalából.]- beszélt spanyolul az orvos. Néhány szavát megértettem de szerintem felét rosszul "fordítottam" le.

- ¡Gracias! [Köszönöm!] ¡Transferiré el dinero! [ Átutalom a pénzt!]- mondta Diego és kezet fogott az orvossal.

- Volveré en 2 semanas y veré cómo están ella y los cachorros. [2 hét múlva visszajövök és megnézem őt és a kölyköket.] ¡Adiós! [ Viszlát! ]- mondta még utoljára majd az ajtón kilépve elment.

Mi meg bementünk Maximhoz aki az asztalon feküdt de mikor meglátta Diegot a farkát rögtön csoválni kezdte.

-Hát szia haver! Hallottam hogy jól vagy! Mostmár minden rendben lesz...- ment oda hozzá Diego és megsimogatta a fejét.- ¡Fuiste muy inteligente, mi orgulloso rey! [ Nagyon ügyes voltál, büszke királyom!]- súgta neki oda. Majd az ölébe vette óvatosan figyelve arra hogy ne érjen a bekötözött oldalához. Majd elindult felfelé a szobájába ahol gondolom letette hogy tudjon kényelmesen pihenni. Én addig a konyhába mentem főzni két kávét és valami könnyű kaját össze hoztam. Mikor kész lettem Diego akkor jött le már frissen és vizes hajjal. Leült az asztalhoz majd a készített kajábol vett és elkezdett enni majd a kész kávét is elébe tettem majd én is leültem enni.

Mikor ettünk én bementem a fürdőszobába meg fürdeni Diego meg bement az ő kis itthoni irodájába beszélni az apjával. Mikor benéztem a szekrényembe akkor jöttem rá hogy a holnapi összejövetelre nincs ruhám amit felvehetnék oda mégis csak maffia vezérek is lesznek ott. Majd beszélek Harmatal neki biztos van valamilyen.
Majd a fürdés után elmentem Diegot megkeresni aki lent volt a nappaliba Noemie és a kölykök társaságával.
Oda mentem hozzá de a szemem az asztalon pihenő whiskey üvegre tévedt majd végül a kezében tartott pohára ami meg volt töltve az üveg tartalmával. Leültem mellé de annyira el gondolkozott hogy nem is vette észre hogy mellé ültem.

-Diego?- kérdeztem halkan majd meg fogtam a vállát. Ez a tettem hatásos volt és rám kapta a tekintetét amiben mérhetetlen mennyiségű harag tombolt.

---Nem Gondoltam Volna---Wo Geschichten leben. Entdecke jetzt