A bosszú ára [Taehyung ff.] Befejezett

19. rész

- Pszt! Jimin! -suttogta a siető fiúnak, ki úgy tett mintha nem hallaná- Jimin, állj már meg! Kiabálni fogok. -erre megtorpant.

- Mivan? -mordult rá mérgesen.

- Meddig fogod még ezt csinálni? Már két napja kerülsz engem.

- Dolgom van.

- Dolgod mi? Vagy inkább csak próbálsz kitérni a beszélgetés alól nem? -tette karba kezeit.

- Azt gondolsz amit akarsz. Nekem most mennem kell!

- Nem! -lépett elé, elállva útját- Jimin kérlek beszélnünk kell! -mondta könyörögve.

- Ne most!

- Ne csináld már. Tudnom kell mi történt, kérlek!

- Ahj! -dörzsölte meg homlokát- Gyere este a szobámba, de ne lásson meg senki!

- Rendben. Köszönöm.

Arrébb állva útjára engedte a fiút aki enyhén vállába ütközve tudtára adta mennyire haragszik. NaRa a küzdőtérre ment, gyakorolni YoonGival. A férfi már ott várta, éppen késeit tisztogatta mikor észrevette a lányt.

- Késtél! -pillantott órájára.

- Hogy lehet elkésni valahonnan ahova megbeszélt időpont se volt? -nézett rá kérdőn, mire a fiú csak ingatta fejét majd a kezébe nyomta a késeket.

- Gyakorold a célbadobást.

Az egész délelőttöt a pályán töltötték, Jin vitt nekik ebédet, hogy azért ne éhgyomorral gyakoroljanak kint a napon. Evés közben a lány úgy gondolta megpróbál párbeszédet folytatni a fiúval, ami sokkal nehezebb lesz, mint a Jinnel, Jiminnel vagy akár Hobival folytatott beszélgetései.

- Kérdezhetek valamit?

- Ha nagyon muszáj. -vont vállat, de fel sem nézett ételéről.

- Miért utálsz annyira? -a kérdésre már ráemelte tekintetét ami bizonytalanságot tükrözött- Mármint az elején még értettem. Azt hittétek besúgó vagyok, egy kém. De bizonyítottam már annyit, hogy tudjátok nem vagyok az. Te mégis ugyanúgy bánsz velem.

- Hogy bánok veled?

Ezt olyan komolysággal kérdezte, hogy NaRa nem tudta eldönteni most csak szivatja vagy tényleg nem tudja mire értette a dolgot.

- Hát... Eléggé gonosz vagy. -vallotta be, tartva haragjától- Sokszor vagy bunkó és nem tudom miért. De ha elmondanád miért utálsz annyira akkor talán tudnék változtatni a dolgon.

- Két kérdés. Első. Miből gondolod, hogy tudnál változtatni rajta?

- Hát... Nos, azt nem tudom. Viszont mindent megtennék a cél érdekében.

- Hm. -hümmögött- Második. Miért akarsz velem haverkodni?

- Bocs de nem igazán értem ezt a kérdést. Miért ne akarnék? Te is a csapattagja vagy nem?

- És csak azért akarsz a kegyeimbe férkőzni mert a B.T.S. tagja vagyok?

- Nem, dehogy. Csak a többiekkel egész jól kijövök, még NamJoonnal is. Egyedül veled és Taevel nem találom a közös hangot, és ha már egyszer bevettetek a bandába szeretnék mindenkivel jóban lenni, hogy tudjátok bízhattok bennem. Ezért is szeretném ha elmondanád, miért utálsz annyira?

- Nem utállak. -harapott bele szendvicsébe.

- De... -döbbent le a hallottakon.

- Csak nem bírlak, ennyi. Nehari de sosem szerettem lányokkal haverkodni. Ez nem ellened szól, hanem a nemed ellen. A lányokat csak fél óráig szeretem amíg az ágyamban vannak. -állt fel majd a pisztolyokhoz sétált- Gyere, folytassuk a gyakorlást!