Not Me - Magyar fordítás

Ötödik fejezet

- Uhum – bólintok. – Mindjárt visszajövök.

Elindulok a kijárat felé.

- Várj! – áll fel Sean. – Elkísérlek.

- Nem szükséges – fordulok felé. – Egyedül is el tudok menni.

- Én is venni akarok valamit magamnak! – kötekszik tovább.

- Akkor siess! – sóhajtok.

Kisétálunk a könyvtárból.

- A könyvtárba tilos ételt behozni – közlöm. – Ahogyan vizet is.

- Ne aggódj ilyen felesleges dolgokon! – mondja Sean, kissé emelkedett hangon.

- Mi van a többiekkel? – kérdezem. – Elfelejtettem megkérdezni, akarnak-e valamit.

Sean megáll, és értetlenül néz rám.

- Normál esetben sosem teszed – húzza össze a szemöldökét. – Sohasem mondod, hová mész vagy mit csinálsz. Mindig csak eltűnsz.

Sean szavain meglepődök.

Black sosem törődik a barátaival? Érdekes őt ennyi év után, ebből a szemszögből megismerni. Innen is látszik, mennyire különbözünk egymástól. Én mindig másokat helyezek előtérbe, magammal szemben.

Sosem vontam felelősségre Black-et, a különös dolgai miatt. Mindig vigyázott rám, és megvédett azoktól a sötét dolgoktól, amihez neki köze van.

Sajnáltam a nehéz élete miatt. Nekem mindenem megvolt, hogy jó környezeteben nőjek fel, ellentétben vele. Neki sokszor kellett küzdenie a túlélésért. De az, hogy így bánik a barátaival, nem vall rá.

- Kérdezhetek valamit? – nézek Seanra.

Egyféleképpen tudhatom csak meg, mi a kapcsolat Black és Sean között.

Viccesen hangzik, de a válasz annál több igazságot rejt.

- Mit? – fordul felém.

- Tegyük fel, hogy van egy szendvicsem. Szerinted megosztom valakivel? – kérdezem érdeklődve.

Ez egy fontos kérdés, noha elsőre nem is tűnik annak.

Black tipikusan az az ember, akit az étel jobban érdekel, mint a pénz. Egyszer azt mondta nekem, ha egy nap éhes leszek és neki csak egy szendvicse lesz, megfelezi velem. Még mindig emlékszem arra a mondatra.

~ Tudod, sohasem osztom meg a kajámat senkivel. Nagyon védelmező vagyok, ha erről van szó. Ha valaha megosztanám valakivel, annak nagyon különleges embernek kell lennie. ~

- Mérges lennél, mivel sohasem osztod meg senkivel az ételedet. Talán el is vennéd mástól, akinek van – válaszolja.

"..."

- Ilyen rossz lennék? – nevetek zavartan.

- Viszont a múltkor nem bántál velem olyan rosszul – emlékszik vissza Sean. – Akkor, a szobában, csak egy tál levesed maradt. Egész nap nem ettem semmit, ezért odaadtad nekem a felét. Mikor Yok és Gram megtudták, teljesen lesokkolódtak, mert Gram egyszer kért tőled valamit, de te nem adtál neki, mondván, te nem osztozol senkivel.

Ez azt jelenti, hogy Black nagyon közel áll Seanhoz!

Fenébe! Mielőtt idejöttem, jobban utána kellett volna járnom Sean és Black kapcsolatának!