Not Me - Magyar fordítás

Tizenhetedik fejezet Part2

SEAN SZEMSZÖGE

- Minden miattad történt! Ha Blacknek valami baja esik, akkor nagyon nem leszünk jóban! – sziszegem.

Gram előttem áll kivörösödött arccal, lihegve. Csakúgy, mint én.

Nem csoda, hiszen kifulladásig harcoltunk. Egészen addig, amíg észre nem vettem, hogy se Yok, se White nem tartózkodik már a szobában. Az első dolgom volt a felismerés után a telefonomhoz rohanni. Szinte el is felejtettem, hogy Gram is velem van.

Azonnal próbáltam White-ot elérni, de nem vette fel. Gram is észrevette az eltűnésüket, így ő Yokot próbálta hívni, szintén sikertelenül.

- Ez most más, Sean! Azért vagy itt, hogy ellopd a feleségem! – szól vissza Gram, de nem érdekel.

Letörlöm a vért a számról és felveszem az asztalról a kocsikulcsom. Gram értetlenségével nem törődve öltözök át. Gyorsan elrendezem a kócos hajam, majd elhagyom a lakást.

- Mégis hová mész? – kiált utánam ingerülten Gram.

- Hogy megtaláljam a feleséged – morgom.

- Ő az enyém, nem a tied! – vicsorog.

- Maradj itt addig amíg meg nem találom – hangom szinte parancsoló. – Aztán majd meglátjuk, ő kivel akar lenni. Veled vagy velem.

Keményen nézek rá, majd elhagyom a lakást. Alig tudok uralkodni magamon.

Idegesít, hogy ők még mindig nem tudják, hogy White nem az, akinek hiszik.

Sok ideje tudom már, hogy Blacknek van egy testvére. Igazából Yok és Gram is tudja, csak azt nem, hogy ikrek. Black sosem használja az „iker" szót, mikor a testvéréről beszél.

Hogy honnan tudtam meg, hogy ők ikrek? Most nem a legalkalmasabb az idő, hogy erre kitérjek.

A legfontosabb dolog jelenleg az, hogy White sok minden olyat nem tud Blackről, amit én igen. Tudnia kéne róla, de... nem emlékszik rá.

Igen, természetesen tisztában vagyok a ténnyel, hogy Black gyűlöl engem, azt is tudom, hogy miért. De az is biztos, hogy ezt White-nak a testvérétől kell megtudnia, nem tőlem.

"..."

Yok házához vezetek. Yok úgy beszél arról, hogy Dan elvitte White-ot, mintha minden a legnagyobb rendben lenne és nem lenne az égvilágon semmi probléma. Bár a szeme sötéten és szomorkásan csillog.

- Mondtam már. Black nincs velem. Dan elvitte – néz rám komolyan. – Esküszöm.

- Akkor először meg kéne találnom Dant! – fintorgok.

- Felőlem – vonja meg a vállát, de azért tartja a szemkontaktust.

- Nem tudom, mit tervezel – gondolkodom hangosan.

Yok csak akkor viselkedik ilyen közönyösen, ha valamit tervez.

- Nem érdekel, mit tervezel. Sem az, hogy mit akarsz Grammel vagy velem kezdeni. – A hangom éles, akár a törött üveg. – De bármit is akarsz, maradj távol Blacktől, vagy viseld a következményeket!

Mi hárman nem véletlenül vagyunk legjobb barátok. Mindannyian veszélyesek, hirtelen haragúak és erőszakosak vagyunk. Egyikünk sem jobban, mint a másik. Éppen ezért veszélyes a mi játékunk egymással. Ha elszabadulnak a dolgok, és egymásra is rászabadítjuk azt a haragot, amit a világra szoktunk, annak csúnya következményei lesznek. Mind másokra, mint magunkra nézve.