Tizenötödik fejezet Part 1

305 21 15
                                    

- Még te mondod, hogy nyugodtabban vezetsz? – csapja meg Gram fejét Yok. – Meg fogsz ölni minket, ha ezt így folytatod!

- Ouch! – kiált fel Gram. – Ez fájt, te rohadék!

- Hagyjátok már abba! – kiáltok rájuk.

Nem akarok egy olyan kocsiban ülni, ahol a kormánynál lévő személy nem az utat figyeli, hanem a mellette lévő személyt ócsárolja.

- Sean, most már elengedhetsz! – szólok rá, mert még mindig erősen szorít, pedig már elmúlt a veszély.

- Azt akarod, hogy engedjelek el? – kérdez vissza.

- Engedj el – ismétlem.

- Mit is akartál mutatni ez előbb? – kérdezi Sean, remélve, hogy elterelheti a figyelmem. – Most már érdekel.

- Tényleg? – provokálom.

Nagyon is tisztában vagyok vele, mit művel.

- Persze! – mosolyog csábosan.

- Sean! – sóhajtok.

- Igen? – csillan meg a szeme.

- Engedj el! – vigyorgok jelezve, engem nem tud legyőzni holmi figyelemeltereléssel.

Sean elneveti magát, majd félig leszáll rólam. A másik kezét viszont továbbra is a vállamon pihenteti.


*Ring*


Sean előveszi a telefonját, hogy megnézze, ki írt neki.

Igyekszem átpillantani a válla felett, hogy én is lássam, ki az és mit akar, de hirtelen rám néz. Gyorsan félrepillantok és úgy teszek, mintha csak az ablakon néztem volna ki.

Nem tudom miért, de a szívem a torkomban dobog, pedig semmit se láttam az üzenetből.

- Tudni akarod? – kérdezi sejtelmesen.

- Ki akarja tudni?! – teszem keresztbe a karjaimat. – Úgysincs semmi köze hozzám...

- Tehát azt akarod, hogy legyen valamim, amit tudok veled csinálni? – kérdezi játékosan.

- Megint flörtölsz velem, mi? – húzom fel a szemöldököm.

Sean nem válaszol, csak szélesebben mosolyog.

- Oh! Olyan fáradt vagyok! – közli Yok hirtelen.

- Le akarsz dőlni, Yok? – biccent Sean. – Akarod, hogy én és a lábam segítsünk ebben?

- Hé, azt mondtad, nem fogsz problémázni – könyöklöm oldalba Seant.

- Gram, miért nem állítod le a kocsit? – kérdezi Yok, majd hátrafordul. – Akkor végre lerendezhetnénk ezt kint.

- Yok! – szólok rá.

- Ó fiúk, de szófogadóak lettetek hirtelen! – nevet Gram. – Bármit is mond Black, ti teljesítitek!

- Gram, te csak vezess, jó? – kérem meg valamivel finomabban.

Az út további részén egyikünk sem szólalt meg.


"..."


Útközben beugrunk egy kisboltba, ahol üdítőket, csemegéket és természetesen egy tonna alkoholt veszünk.

Not Me - Magyar fordításWhere stories live. Discover now