Not Me - Magyar fordítás

Tizedik fejezet

- Gram – szólítom meg csendesen.

Nem mondhatom el neki, amit valójában szeretnék. Ha minden igaz abból amit elmondott, ő mindvégig a gondját viselte a testvéremnek.

- Ha boldog vagy, nem számít, mi tesz téged boldoggá. Én megértelek, tényleg! – mosolyog erőtlenül.

Tudom, nem kellene, de rosszul érzem magam a szavait hallgatva.

- Most rosszul érzem magam – sóhajtok.

Black nagyon gonosz tud lenni, de úgy érzem, a Grammel való kapcsolata valami egészen más, mint amit elsőre gondoltam.

- Sajnálom – teszem hozzá a Black nevében.

- Hé, nincs miért bocsánatot kérned, hiszen barátok vagyunk! – vigyorodik el, ezúttal őszintén.

Nevetve megborzolom a haját.

Még mindig szorongást érzek, ha arra gondolok, mi történt a kis csapat és Black között. Ötletem sincs, mit kellene tennem.

A legfontosabb dolog, hogy tisztázzam magamban az érzéseimet.

Legfőképpen Seannal kapcsolatban...

Következő nap reggel

8 óra körül arra riadok fel, hogy Gram hatalmas kutyája felugrik az ágyra és össze-vissza nyalja az arcom.

Nagy nehezen, de végül sikerül lelöknöm a Lucky-t, miközben Gram szinte fetreng a nevetéstől. Duzzogva fekszem vissza, de mikor magamra húznám a takarót, Gram megállít. Azt akarja, hogy segítsek neki a reggeli előkészületben.

Micsoda diktátor!

Azt sem engedi, hogy zuhanyozzak! Mindössze arra ad időt, hogy fogat mossak és megmossam az arcom.

- MI a franc? – átkozódok öltözés közben. – Még csak reggel van, miért nem hagysz aludni? Tegnap alig aludtam valamit!

Hogy mit csináltunk tegnap este? Csevegtünk. Egész álló éjszaka. Gram nagyon szeret beszélgetni és egyszerűen nem hagyta abba! Bezzeg, amikor Seannal vagyok, tudok aludni akár reggel tizenegyig is. De viszont Grammel sokkal kényelmesebben érzem magam, és kevésbé vagyok stresszes.

Persze, hiszen Gram nem jön olyanokkal, hogy bejövök neki, mint ahogy Sean teszi.

Ettől függetlenül kegyetlen volt Gramtől, hogy ilyen korán felkeltett!

- Kelj fel és ne panaszkodj! Segíts!

Visszaszívom, mikor azt mondtam, hogy Gram kedves és gondoskodó...

Szinte kilök az ajtón, majd a kerti csaphoz sétál és a kezembe nyomja a slagot.

- Meglocsolnád, kérlek?

Rám néz és elkezd nevetni a megdöbbent ábrázatomon.

- Ma nem az egyetemre megyünk? – kérdezem értetlenkedve.

- Három napos szünetünk van. Ma van az első nap – mosolyog.

Ooiiii!

Emlékszem, mit mondtam Seannak erről a kis szünetről.

- - - - - - - -

- Eljönnél velem a házamba, a három napos vakáció alatt?