Tizennegyedik fejezet

281 18 17
                                    


Nem tudom, mit kellene reagálnom. A tudatom belefulladt a kétségek és a félelmek tengerébe. Nem értem, miért teszi ezt velem Sean. Nem folytatja a mondatát, helyette inkább a folyamatos bámulásomat választja.

Nem tudom, mit vár tőlem. Azt hogy majd örülök neki? Mikor konkrétan a velem való jövőbeli erőszakot ecseteli?

Miért vagyok még vele? Miért kényszerítem magam arra, hogy mindezt elviseljem? Miért teszem ezt?

Miért nem tudom egyszerűen csak kiverni a fejemből?

Kimegyek a szobából. Nem bírom ezt a feszültséget, kell egy kis felfrissülés, és egy ember, akivel ezt az egészet át tudom beszélni.

P'Sorn szobája felé veszem az irányt.

Ahhh Sean, miért teszed ezt velem?

Beszélni nem akar, de cserébe úgy követ, mint egy árnyék.

Mikor leülök egy székre, Sean is leül.

Menj már el, Sean! Legalább most az egyszer!

- P'Sorn – szólítom meg.

Kissé meglepődök, mikor látom, hogy Sean bátyja éppen Yokkal játszik valami számítógépes játékot.

Azt hittem, kidobta!

- Igen? - fordul felém.

- Álmos vagyok, megyek aludni – mondom neki, mire felvonja a szemöldökét.

Nem igazán érti, mire akarok ezzel utalni.

- Menj – értetlenkedik.

- Igen – szólal meg mellettem hirtelen Sean, majd elmegy.

Most aztán tényleg összezavar a viselkedése.

Bár nem bánom, hogy elment.

- P'Sorn idegesnek látszol – dőlök rá az ágyára. – Mi a baj?

Mikor Yok észreveszi, hogy Sean kikerült a képből, azonnal mellém fekszik. Az arca igencsak közel van az enyémhez.

Sóhajtok egyet.

Yok hülyeségeihez most végképp nincs hangulatom...!

- Sean... – kezdek bele. – Nem akar velem beszélni.

- Uhh, annyira felbosszant! Mindezt azzal a szándékkal teszi, hogy a szeretőjévé tegyen téged – motyogja halkan P'Sorn.

- Ezt hogy érted?

- Rá kell beszélni! – ismétli el, majd sóhajt egyet, mikor látja, hogy nem értem. – Ha tényleg annyira mérges lenne, mint amennyire látszik, akkor nem hagyott volna itt minket együtt. Szóval... meglátjuk. Gondolj rá úgy, mintha csak védeni akarna!

- De... akkor miért nem akar velem beszélni?

- Mert ha még egy ember bejön a képbe, akkor az megbonyolítja a dolgokat – húzza el a száját P'Sorn. – Arra a harmadik emberre lesz dühös, noha lehet, az illető nem is tett semmit.

- Most már érted, miért voltam rá olyan dühös? – szól bele Yok.

- Igen – sóhajtom.

Hála P'Sornnak, most már sokkal tisztábban látom a dolgokat.

Jól érzem magam Sean közelében. Szeretem, de nem úgy, ahogy egy barátot. Csak vele érzek így. Viszont az érzéseim nem annyira erősek, hogy képes legyek a szeretőmnek nevezni.

Not Me - Magyar fordításDonde viven las historias. Descúbrelo ahora