Pornó (18+) (BEFEJEZETT)

21. FELTÁMADÁS

Két évvel később szórakozottan forgattam ujjaim között az italomat, a kerti széken ülve. A vendégeim már elmentek, csak Tom ült mellettem és együtt bámultuk a kialvó parazsat a kövekkel kialakított tűzrakó helyen.

Davidből csak Tom maradt nekem. Az évek alatt Tom lett a legjobb barátom, csak úgy, mint Davidnek. Tom erőszakossága és szabadszájúsága maradt meg nekem azokból az időkből, amikor azt hiszem, a legboldogabb voltam. Így mindig azt éreztem, David egy része még mindig velem van. Emellett ő volt köztünk a közvetítő, mert általa mindent tudtunk egymásról, hiába nem beszéltünk.

David még mindig a szomszédom volt. Mindent tudtam róla és tisztában voltam azzal, hogy mi történt vele az elmúlt két évben. Katie-vel összeköltöztek, és habár Tom elmondása szerint nagyon szerették egymást, rengeteget veszekedtek. Gyakran hallottam őket üvöltözni egymással és ilyenkor titkon mindig reménykedtem abban, hogy David visszatalál hozzám. Aztán Katie teherbe esett. Mikor Tom elmondta, napokig sírtam.

Katie megkapta Davidet, én pedig tudtam, hogy ettől a ponttól kezdve esélyünk sincs. Habár Tom mindig nyugtatott, hogy David még mindig szeret engem, csak úgy, ahogy én Őt, mégis nehéz volt. Nehéz volt azzal a tudattal élni, hogy mindketten tudtuk, együtt tudnánk boldogak lenni, és mégis külön szenvedünk. Egyszer David megüzente Tommal, hogy még mindig vár a következő életére, hogy újra megpróbálhassuk. Ebbe belefacsarodott a szívem, és amikor azt hittem, ennél rosszabb nem lehet, Katie elvetélt. Elvesztették a kisbabájukat.

Hallottam Tom-tól, hogy David beleőrült a fájdalomba. Katie-vel szakítottak, a nő elköltözött, David pedig abbahagyta a pornózást. Habár még mindig a szakmában munkálkodott, de megmaradt úgymond háttérembernek. Elvileg el akart költözni a városból, de Tomnak és David húgának, Danielle-nek sikerült maradásra bírnia. Úgyhogy így éltünk egymás mellett. Mindketten megsebzetten és vágyakozva a másikra.

Beleittam az üvegembe és felsóhajtottam az emlékek hatására. Két év telt el a szakításunk óta, én pedig próbáltam létezni nélküle. Voltak próbálkozásaim más férfiakkal, de néhány alkalom után rájöttem, hogy egyszerűen nem találom azt, akire vágyok. Mert aki olyan érzéseket tudom bennem ébreszteni, amitől a falat tudtam volna kaparni, az David volt. És hiába volt már szingli hónapok óta, nem mertem közeledni felé és Tommal sem osztottam meg a vágyaimat. Ezt az egyet titokban tartottam a legjobb barátom előtt.

Úgyhogy az utóbbi időben elmerültem a munkámban. Keményen dolgoztam és igyekeztem minden időmet az élelmiszerboltban tölteni, így néhány hónapja kineveztek üzletvezetőnek. Sokkal feszítettebb volt a tempó, de imádtam a pörgést és a felelősséget. A munkától kicsit úgy éreztem, hogy újra élek. Mert tizennyolc éves koromban meghaltam a szüleimmel együtt, azonban David megismerésével újjá születtem. A szakításunk után pedig minden egyes szülinapomat feltámadásként értelmeztem. Még éltem, hiába szellemként a saját életemben, de éltem. Legalábbis próbálkoztam.

Védekezően felhúztam a lábaimat, amikor kiszúrtam a hatalmas kutyát, ahogy csaholva nekem iramodott. David kutyája volt az, Spike. A Katie-vel való szakításuk után fogadta örökbe a dán dogot. A dög gyakran átszökött az én kertembe, és most is éppen mohón nyalogatta a kezemet, amikor megpróbáltam megsimogatni hatalmas fejét.

- Spike! - hallottam David szigorú hangját. - Hagyd már békén Lilyt!

- Ugyan - szóltam és megmorzsoltam a kutya füleit. - Semmi baj - néztem fel Davidre és szégyellősen elmosolyodtam, amikor megállt előttem és kedvesen mosolygott le rám.

David nem sokat változott az elmúlt két évben. Talán lett egy-két ősz tincs a hajában és a szakállában, illetve a bal karját végig futotta jó néhány egybefüggő tetoválás. Még mindig magas volt és izmos. Csak zöldes-kék tekintetében lehetett látni alkalmanként az összetörtséget az elmúlt évek miatt.