🐰MINSUNG🐿

Érzéki álom 💤🔞

Ohm nem tudom most éppen mi történik. Szemem előtt csak a sötét, nem látok semmit. Mégis látásom hiánya végett többi érzékszervem felerősödött.

Hallásom.

Hallom, hogy kinyitodik az ajtó, majd becsukodik. Hallom, hogy apró léptek közelednek felém. Hallom, hogy az ágy reccsen egyet alattam.

Tapintásom.

Érzem, hogy puha ágynemű van alattam mely oly könnyen gyűrűdik össze mintha felhőn feküdnék. Érzem hogy csupasz testemet néha libabőr fedi be, ezzel is védekezve a hideg érintéstől. Érzem, hogy ez az érintés gyengéd, mégis szenvedéllyel teli.
Szaglásom.

Érzem, hogy egy nagyon finom illat közeleg felém. Érzem, hogy a szokásos kölnit vitte fel gyönyörű testére, mely talán rám is rám ragad, ha még jobban hozzá simul testemhez. Érzem, hogy teljesen elkábít.

Ízlelésem.

Először egy nedves érintést érzek meg ajkaimon, mellyek még csak egy kicsit vannak elválva egymástól. Végül nyelvemet elérve csapába hívja sajátjával. Micsoda harc. Nem kapok levegőt, mégis magával ragad. Az íz melyet csak ő tud nyújtani. Finom.

-Jisung... mit csinálsz? -szólalok meg.

-Shhhh -rakja ujját szám elé, ezzel belém folytva a szót- , csak élvezd.

-Mégis hogy élvezném, ha nem látok semmit?! És -mozgolodok az ágyban össze vissza, természetesen kevesebb sikerrel ugyanis rajtam ül- kivagyok kötözve? -kérdezek rá, hisz kezeim az ágy széléhez voltak "láncolva".

-Persze, hogy nem látsz, hisz szemfedőt raktam rád...és még egy kis apróságot. -kuncog bele mondatába.

-Egy kis apr...ahhhh -nyögök fel a hírtelen mozdulattól melyet csípőjével csinál az ágyékomon. Apró, de mégis hideg kezét mellkasomra rakja és végig húzza egészen alsó hasfalamig, mellyel már most az őrületbe kerget.

-Most az enyém leszel Lee Minho. -jelenti ki határozottan.

Mégis miről beszél, hisz eddig is... AHHH HAN JISUNG MIT CSINÁLSZ?!!!

Jobban fölém hajolva csókol nyakamba. Gyengéden puszilgatja, majd utána át váltott nyálas, erős szívásokra.

Ennek biztos ott marad hetekig a nyoma.

Lejjebb haladva mellkasomra hajol. És most olyat csinál, amit leginkább én szoktam neki. Szájába veszi mellbimbómat és nyelvével körkörös mozdulatokkal izgatja.

Fhu ez nagyon fura érzés, hisz ez az első hogy ilyet csinál nekem bárki is.

-Mhh..ahh Ji-Jisung.. -veszül meg hátam íve. Engem tovább kergetve az őrületbe hint apróbb csókokat hasamra.

-Hogy lehet valakinek ilyen tökéletesen gyönyörű hasa.? -jelenti ki inkább mint kérdezné.

-Miről be... ahhh hah...-ismét belém folytva a szót szál ki ölemből, majd megérzem hogy (már így is kemény) tagomra fog és lassú mozgásokkal le-fel húzkodja kezét.

Egy kis ideig még ezt folytatja, majd a hideg érzést a meleg váltja fel. És hogy mi ez a meleg? A szája. Huuu de még milyen meleg. Úgy érzem elolvadok. Eddig is nagyon szerettem, amikor ezt csinálta, de most más. Most nagyon más. Hisz mindjárt felrobbanok.

-Jisung haa~ -sóhajtok egy nagyot- mindjárt... elmegyek ahhh. -nyögök fel hangosan. Sose gondoltam volna, hogy tudok ilyen hangokat is kiadni. Már mint mindig is adtam ki hangokat amikor csináltuk, de most úgy érzem magam mintha most veszíteném el a szüzességemet.

-Még nem szabad nagy fiú. -tolja el magát tagomtól és már csak azt érzem, hogy ismét ölembe ül.
-Csak most kezdtük el. -szinte magam előtt látom, hogy elmosolyodik.

Eddig a pontig hittem azt, hogy amit a szájával művelt az nem érhet fel semmivel se. De tévedtem.

Fenekéhez rakva tagomat ül bele szép lassan. Nem tudom hogy a szemfedő vagy a kikötözött kezem tehet róla, de most sokkal gyengébbnek érzem magam. Alárendeltnek.

-Ahhh baby de kemény vagy. -szólal meg Jisung. Csípőjét fel-le mozgatja ezzel mindkettőnket az őrületbe kergetve.

-Ji...ahh~ -sikítok fel szinte.

-Most már mindened az enyém. -fog rá derekamra erősen. Mintha ő dugna meg engem és nem fordítva.
-Ahh Minho~

-Ahh Jisung~

-Minho. Minho. MINHOOO~!!!

Nyitom ki szemeimet a hírtelen nagy "kiabálásra".

Ugyan homályosan látva mindent, de körbe nézek és látom hogy a hálószobámban vagyok mellettem ijedt kinézetű szerelmemmel.

-Minden oké? -kérdi aggódva.

-Mhhh -nyújtózkodom- mi történt?

-Aludtál és közben fura hangokat adtál ki. Talán rosszat álmodtál? -dönti balra a fejét.

Hogy lehet valaki ennyire aranyos??

A kérdésére vissza emlékezek, hogy az előbb történtek... csak álom volt.

-Igen, rosszat álmodtam. Megvigasztalsz? -kérdezem miközben fejem félig a párnába fúrom és kiskutya szemekkel nézek rá.

-Vigasztaljon a seggem! -fordul el.

-Nekem az is megteszi. -fogok fenekére.

-Még mit nem! -csíp bele kezembe amellyel domborúlatát fogtam és elveszi onnan.
-Gyere készíts reggelit, már éhes vagyok! -utasít egy kissé morcosan, miután kiszállt ágyunkból.

-Azonnal szerelmem. -nézek rá mosolyogva amire csak egy piruló arcot kapok válaszul.

Jaj Jisung ha tudnád. Már rég csak a tiéd vagyok.