Famous, Reckless Life (•Joseph Quinn•)

16.rèsz

Dacre-rel már majdnem megy a tánc.
Már eleget gyakoroltunk, ezèrt leültünk egy kávèra.
Halkan kávèztunk. Egymás előtt álltunk ès vigyorogva tekintettünk egymásra.
Dacre kezèt felèm vezette ès kivette a kezemből a poharat. Letette a púltra aztán gyengèden az arcomhoz nyúlt,majd lassan megcsókolt.
Le voltam döbbenve.
Komolyan megcsókolt?

-Dacre....-Toltam el magamtól

-Emlèkszel mèg? Te nem èreztèl semmit...de èn annál többet...-Suttogta ès a nyakamba hajtotta a fejèt-Te nem èlvezted? Tudod...akkor?

-Dacre...-Toltam el magamtól-Darce èn...

-Szeretlek Layla.-Mondta komolyan

-Èn is...de èn ès Joseph... Tudod.

-Tudom, ès bocsánat.-Rázta a fejèt-Egèsz jól megy a tánc. Holnapra menni fog.

-Igen...

Nagyot sóhajtva vettem tudomásra,hogy Dacre nem erőszakoskodott. Ès terelte is a tèmát.
Másnap mint kiderült Joseph tökre elintèzte,hogy megnèzze az egyik forgatást. Halomnyi titoktartási lapot írt alá,de az mellèkes.

-Legjobb nap jött el Joseph.-Suttogta nekem Dacre

-Imádkoztam,hogy ne ma...-Húztam el a szám-De hát...

-Viszont èn csak úszkálni fogok az örömben,ha èrted mire èrtem...-Kacsintott

Csak zavartan nevettem,ugyanis ma olyan rèszt forgatunk amiben úgynevezett "fűszeres" jelenetet veszünk fel.

-Okè! Szóval Josephine, nem kell megijedni,ez olyasmi mintha valami verekedèst játszanál el...csak ez nem az.

Felnevettünk.

-Szóval igen, annyi az egèsz,hogy ne ijedj meg, a szöveget tudod,szóval nem lesz gond. Dacre,te pedig finoman a hölgyel! Nem kell hozzáèrned komolyan,csak hogy úgy látszódjon. De te tudod.

Dacre rám vigyorgott.

-Mindenki a helyère!

Dacre ès èn az ajtó mögè álltunk. Èn voltam az ajtónak dőlve,Dacre pedig felvettem támaszkodott az ajtón.

-Èèès felvètel!

-Nem bírok várni...-Mondta egy kis szünet után Dacre-Minden egyes percnèl jobban akarlak... Megőrülök èrted...

-Nem szabadna...-Suttogtam

-De akarod...csakúgy mint èn. Nem bírom magam tűrtőztetni!

-Akkor mire vársz?

Mihenst kimondtam Dacre a számra tapadt ès az ajtót nagy erővel belökte ès beestünk rajta. Dacre magához húzott a derekamnál fogva ès a tenyerèt a hátamra lapította,így mikor a falnak vágódtunk kevèsbè fájt.
Az ölèbe kapott,majd oda vitt az asztalhoz ahol az imènt álltunk. Ráfektetett ès a nadrágját kezte el kigombolni. A kezèt a szoknyám alá vezette ès az ujjával megèrintette a nősiessègemet.

Ennyit arról, hogy nem kell hozzám èrnie.

Rendesen elpirúltam,szerencsère nem volt gond. Láttam Dacre-en,hogy alig bírja visszatartani a vigyorgását.
A nadrágjából kilèpett ès felèm hajolt.
Viszont nem az jött amire számítottam,a dísz kèp ami a fejem felett lógott lehullott a falról.

-Ahh!-Nyögtem fel fájdalmasan.-Baszki!

-Álj!

Dacre levette az arcomról a kèpet ès csak nevetett.

-Nem vicces!-Ültem fel ès próbáltam visszatartani a nevetèsem-Ne nevessetek,hát megijedtem!

-Jolvan...jolvan! Újra! Újra vesszük! Meg vagy?? Minden okè?

-Jól vagy Josephine?-Kiáltott Joseph

-Jah!-Nevettem-Igen! Ú baszki...megijedtem...

-Vedd vissza a gatyád te macsó.-pattantam le az asztalról közben egyhelyben megálltam,hogy megigazíthassák a sminkem.

-Veszem,veszem!

Újra vettük a jelenetet vagy nègyszer. Hol èn nevettem el magam egy pillanatra,hol Dacre akadt bele a saját cuccába.

-Szünet! Ebèd szünet!-Kiáltottak fel

-Nagyon jó volt.-Vigyorgott Dacre

-Főleg,hogy nem követted az utasításokat.

-Mert nem volt jó?

Csak sóhajtva löktem meg.

-Menj ès tömd a fejed. Gyere Joseph, a lakókocsimhoz megyünk.

Este hazaèrtünk. Joseph èlvezte a forgatást, ès èn is. Ahogy hazaèrtünk ledobtam a táskám majd a hűtőhöz siettem ès egy üveg borhoz nyúltam. Josephnek adtam egy pohárral majd mosolyogva megittunk mindketten pár pohárral.

-Tudod, meghívást kaptunk Japánba...ès szeretnèk ha te is ott lennèl!-Mondta

-Oh, persze! Hogyne...sosem voltam mèg ott!-Mondtam izgatottan

-Jamie is jön.

-Szuper lesz! Pakoljunk!

-Nem nem...előbb van egy kis elintèzni valónk...az ágyban.-Kacsintott ès megfogta a kezem

-Ó...Mohan ha ma német mondok?-Kèrdeztem játèkosan

-Akkor Joseph bácsi szomorú lesz...-monta közben a szoba felè húzott-De ezt nem akarod,ugye?

-Istenèrt se, isten ments!

-Helyes!

Btw! Uristen. Olyan nyomorekul írtam meg ezt a részt. Már pár hete próbálom kijavítani,de egyártalán nincs ihletem. Szóval aahhh...meghalok!
Ja és a Dacres cuccos filmes micsoda kitalált.
Marad így,leszarom😭