Famous, Reckless Life (•Joseph Quinn•)

13.rèsz

Hazaèrve megnèztem mit firkantott nekem az a kèt hülye a fotóra.
Jamie csak annyit írt,hogy „Èdesem, nagyon szexi vagy ebben a szettben!"
Joseph a kèpen èpp a fejemre adta a puszit, èn pedig mosolyogva felnèztem rá.
„Holnap 6-kor ott leszek, kènyelmesen öltözz!"

Mosolyogva csipeszeltem fel a kèpek közè az ágy felè.
Van kèt órám. Bármit csinálhatok...
Vègűl inkább elkèszűltem.
Volt mèg több mint egy órám.
Úgy döntöttem játszok a gitáromon.
Bedugtam az arősítőbe ès el kezdtem gondolkozni.
A Guns N Roses-tól játszottam el a November Rain-t. Rengetegszer. Èszre se vettem,hogy az idő elment.
Rohanva kaptam a telefonomèrt ès oldottam fel.
Joseph már háromszor hívott.
Megszólalt a csengő, ki tudja hanyadjára.

-Joseph!-Nyitottam ajtót-Ne haragudj!

-Nem gond.-Mosolygott

-Tènyleg! Istenem! A telefont se vettem fel! Jajj Jos, annyira gyorsan telt az idő! Mióta vársz itt rám?

-Elösszőr nem is hívtalak, csak halgattam a gitár szólót, ami már majdnem tökéletesen szólt. Aztán gondoltam szólók, nehogy kèsünk...-Mosolygott

-Jajj...-Nevettem-Ne haragudj. De kèsz vagyok, mehetünk!-Tártam szèt a karom

-Tudni szeretnèd hova megyünk?-Ültünk be az autóba

-Igen...-Nèztem rá

-A semmi közepère.

-De...jó azt èrtem, de onnan hogy lehet elkèsni?-Húztam fel a szemöldököm

-Majd megtudod!-Kacsintott-Biztosítalak,hogy tetszeni fog.

-Fèlek.-Nevettem-Mikor èrünk oda?

-Nincs messze. Alig egy óra...

Kezdett gyanús lenni miközben a sötètedő ègen egy nagy hőllègballont láttam,ès folyamatosan felè közeledtünk. Fèlek a magaságtól.
Kezdett az is gyanús lenni,hogy Joseph olyan helyekre visz amiktől èn fèlek.
Eddig az ètterem volt az amitől nem tojtam be.

-Leesett már, drágám?-Vigyorgott

-Joseph, mièrt büntetsz? Rosszat tettem?-Sóhajtottam

-Rosszat? Áh, nem. Csak nem fèlsz?

-De. Nem tagadom, be tojok a magasságtól.-Ráztam a fejem-De hozzá kell szokni,hogy olyan helyekre viszel ahol èn össze pisilem magam a fèlelemtől.

-Ez normális dolog. Minden ember fèl valamitől.

-Te mitől fèlsz?-Kèrdeztem

-A haláltól.-Mondta halkan-Mármint... Attól,hogy olyan hal meg akit szeretek... Tudom,hogy minden ember ezt mondja... De tudod ez igy minden emberbe beleèpűlt...

-Èn nem fèlek tőle.

-Lám, egy állatól fèlsz,de a haláltól nem!-Vigyorgott rám

-Tudom,hogy ha valaki olyan hal meg...itt marad velem. Nem megy sehova... Csak... Jó ez bonyolúlt... Nem tudom elmagyarázni... De èrted?

-Èrtem, tudod mitől fèlek mèg?

-Mitől?

-Attól,hogy leesel a ballonból!

-Hè!-Kiáltottam fel-Így is fèlek! Te meg fokozod is! Bunkó!

-Ne fèlj... Addig nem lesz bajod míg itt vagyok. Vigyázok rád.-Vegűl mosolyogva a kezèt a combomra tettès ès finoman megmarkolta

-Az jó lenne...-Mondtam halkan meglepődve cseletedètől

-Micsoda?

-Mi? Ja, nem tudom. Az,hogy...vigyázol rám!?

Csak nevetett.
Imádom ezt az embert, olyan...kedves...ès titokzatos. Titokzatosabb mint gondoltam. Aha,szóval a külsője csak egy szerèny kis álca. Ki tudja milyen is valójában!!?

-Megèrkeztünk szerelmem.-Mondta-Annyira nem fúj a szèl...mármint ha èrted mire èrtem.

-Èrtem,ès hagyd abba.-Nevettem zavartan-Te jó isten.

-Ne fèlj...itt vagyok.-Mosolyogva megfogta a kezem

Egy ember várt minket a hőllègballonban. Ő irányította.

-Te jó isten...-A szememet lefogva álltam Josephez bújva-Ezt nem hiszem el...

-Nyugodj meg èdesem...csak egy óra.-A kezemet simogatta

-Egy óra? -Sápítottam- Csak? Isten szerelmère,èn ezt nem èrdemlem meg!

-Dehogynem...minden jót megèrdemelsz...-A hangja halk ès mèly volt, ami kicsit megnyugtatott-Látod,már emelkedünk...

-Ó...a temetèsemen ne szomorú zene szóljon! Jó? Valami Taylor Swift...Shake it off...vagy valami ilyesmi! Majd mulatozok a túlvilágban!

Joseph felnevetett. Tetszik neki,hogy hülyesègeket beszèlek mikor fèlek. Bár èn èszre se vettem. Ha fèlek sose veszem èszre miket beszèlek,csak akkor ha vigyelmeztetnek rá.
Pár perc eltelt,már a levegőben voltunk,èn meg összeszorított szemekkel álltam.

-Oh! Nèzd milyen szèp!-Kiáltott Joseph

-Azta! Gyönyörű!-Mondtam de igazából a szemhèlyamat csodáltam csak.

Joseph megint felnevetett.

-Na...gyere...itt vagyok,ne fèlj!-Azzal megèreztem a kezèt a derekam körűl. Lassan lèpkedni kezdett,így nekem is kellett. Èreztem,hogy a kosár oldalán állok.

-Nyisd ki...-Mormolta a fülembe

-Nyitom.-Mondtam vissza de nem csináltam semmit

-Látni szeretnèm a reakciód...nyisd ki!-Ez már inkább parancsnak hangzott mint kèrèsnek.

-A fene egyen meg Joseph...-Morogtam ès nagy levegőt vève kinyitottam a szemem-Szent szar...-Eltátottam a szám

-Erre nem számitottam!-Nevetett Joseph ès mellèm jött-Gyönyörű,nem?

-Ezt le kell fotóznom.-Mondtam ès gyorsan le is fotóztam-Szelfi! Gyere ide!

Átkaroltam Josephet ès vigyorogva csináltam vele pár kèpet.

-Már nem is fèlsz annyira?-kèrdezte

-Jah...de csak azèrt mert mèg nem nèztem le.-Nevettem-Gyönyörű...

Joseph megfogta a kezem ès mosolyogva nèzett rám. Megfogta finoman a tarkóm a másik kezèvel ès az ajkait finoman az enyèmnek nyomta. Elmosolyodtam majd átkaroltam a nyakát ès megamhoz húztam. Ott csókolóztunk,magason London felett. Hát nem idilli?

-Gyönyörű vagy...te vagy az èletem...-Suttogta-Az èn angyalom...

Csak mosolyogva bújtam hozzá egy ölelèsre.

-Kis angyalkám...

Este újra az ajtómban álltunk. Mosolyogtunk egymásra.

-Szóval,holnap?-Kèrdeztem

-Nem jó... Braziliába utazom Jamievel. Egy hètre.-Mondta szomorúan mosolyogva

-Tènyleg? Holnap mèsz?

-Igen...mennem is kell most, össze kell pakolnom.-megragadta a csípőmet ès figyelmeztetès nèlkűl hosszasan megcsókolt.

Egyből visszacsókoltam ès a hajába túrtam.
Elnevette magát ès elengedett.

-Minden nap felhívlak.-Azzal Joseph huncut mosollyal el is tűnt.

Btw,már règen megvan írva egy csomó rèsz kb 3 hónapja,de pont ezt az egy részt hagytam ki valami miatt💀 ezèrt van ez most összecsapva😃 és még egy rohadt fotót se tudok felulre tenni👿