Korkülönbség

30 fejezet

*Britani szemszögéből*

Mivel Szeb egész nap nem válaszolt így este felhívtam. A telefon sokáig csengett majd egy ismeretlen férfi hang szólt bele.
-Szebasztian telefonja Péter vagyok!
-Szia! Britani vagyok Szebasztian barátnője! Hol van Szebasztian? Tudnád adni egy kicsit?
-Nem tudom adni! Reggel bejött dolgozott pár órát majd lelépett egy közeli bárba.
-Ohh értem! De minden rendben van vele?
-Gondolom! Tegnap este óta elég furcsán viselkedik.
-Történt valami?
-Nem tudom! De tegnap este kiabálást hallottam a szobájából!
-Ahaa! Okés köszönöm! Azért majd ha találkozol vele mond meg neki hogy kerestem!
-Mindenkeppen! Szia!
-Szia!

Ez felettébb érdekes. Kiabálást a szobájából. De hát kivel kiabálhatot? Úgy tudom egyedül van egy szobában.
Nekem több se kellett felpattantam az első buszra ami jött és elmentem Violaekhoz.

-Sziasztok!-rontottam be a házba.
-Szia bolond nő!-koszont Mike.
-Szia lökött!-leptem hozzá majd puszit nyomtam arcára.
-Mit keresel itt?-nezett rám.
-Mivan már meg sem látogathatlak titeket!?
-Dehogy is nem! De most jelenleg miért vagy itt?
-Mingyart elmondom! De hol van Viola?
-Varj itt!
Nem sokkal később együtt léptek ki a szobából. Én leültem az asztalhoz egy pohár üdítővel.
-Szia Nővérem!
-Szia Hugi!- ekkor láttam hogy sírt. Ugyanolyan vörös a feje mint nekem mikor sírok.
-Mi történt?
-Semmi különös csak egy kis por! Mike azt mondta beszélni szeretnél velünk!
-Igen! Üljetek le légyszi!
Le ültek én pedig elkezdtem a kis mondanivalóm.
-Na szóval az van,hogy Szebasztian egész nap nem válaszolt az üzeneteimre. Aztán most délután felhívtam és valami Péter vette fel a telefont és azt mondta hogy csak két órát dolgozott ma majd le lépett valami bárba inni. Utána megkérdeztem hogy történt e valami. Erre azt mondta hogy furán viselkedett tegnap este óta meg hogy tegnap este kiabálást hallott a szobájából.-Viola itt óriási levegőt vett mintha megijedt volna. Láttam hogy Mike megfogja a combját az asztal alatt.
-Talan valami baj van?
-Erre a kérdésre nem mi fogunk válaszolni!-mondta Mike.
-Hat akkor ki?-néztem rá furcsán.
-Ket óra múlva megtudod!

Két órával később:

Éppen a nappaliban aludtam amikor egy ismerős parfüm illatát éreztem. Azonnal felriadtam. Mivan haaa.....
-Szebasztian!-ugrottam a nyakába. Csak egy rövid ideig ölelt majd ellökött magától.
-Mi...mi a baj?
-Brit el kell mondanom valamit!
-Hat akkor mond! De várj mit keresel te itthon három napja mentél még csak el. Úgy volt hogy csak az ünnepekre jössz haza!
-Tudom hogy úgy volt deee...-vett mély levegőt.-Valamit el kell mondanom! Valamit ami nagy hatással lesz ránk!
-Mond már mivan!!!!-itt már ideges voltam.
-Üljünk le egy kicsit!-mutatott a kanapé felé.
Leültünk majd végre beszélni kezdett.
-Britani! Elsősorban tudnod kell hogy az életemnél is jobban szeretlek és te voltál aki óriási változást hozott az életembe! És nagyon sajnálom hogy ezt tettem veled de.....
Szebasztian szeme megtelt könnyekkel.
-MEGCSALTALAK Britani!
-Nem nem ugye ez most csak valami rossz vicc akart lenni???
-Britani kérlek nyugodj meg!-fogta meg combomat.
-Ne mereszelj hozzám érni!-loktem le magamról kezét.
Felugrottam a kanapéról. Ki akartam menni de meggondoltam magam. Ezért kiengedtem a gondolataimat.
-Nem hiszem el hogy neked csak ennyit értem! Csak annyit hogy megkapod a szüzességem majd ki menj külföldre és lefekudj valaki mással! Hát szép mondhatom! Tudtam hogy ez lesz! Ezen aggódtam már hetekkel azelőtt hogy kimentél volna hogy találsz valaki jobbat majd elhagysz! És tessék beteljesült!
-Ki mondta hogy elhagylak?!-allt fel Szebasztian éppen kezem felé nyúlt de én elrantottam azt.
-Ja hát azt hitted hogy ezek után együtt maradunk?
-Britani bocsáss meg nekem! Én nem akartam! A csaj be drogozott követet a szállásra aztán megtörtént!
-Aha és én ezt hidjem is el?
-Brit hinned kell nekem! Én csak téged szeretlek! Mikor azzal a csajjal voltam is végéig rád gondoltam!
-Huuuu ettől most boldognak kéne lennem? Ne rohogtes Szebasztian! Végeztünk! Menj vissza külföldre a kurvadhoz!

Azzal kimentem a házból. Felhívtam Danit hogy Violaek háza előtt várom és jöjjön értem. Röviden felvazoltam a bajt. O pedig mondta hogy indul is. Autó jogsija természetesen nincs de kismotorra van neki. Húsz perc múlva meg is érkezett értem.
Szebasztian valószínűleg meghallotta a motor zaját ezért éppen kifelé jött mikor Dani leszállt a motorrol.
-Britani kérlek beszéljünk meg!-lepett a közelünkbe Szebasztian.
-Ne gyere közelebb haver! Ha jót akarsz magadnak! Örülj neki hogy ezek után nem verem be a képed!-mondta Dani miközben magához ölelt.
-Ohh ugyan haver! Tudod hogy mennyire szeretem Britanit!-mondta Szebasztian.
-Ezek szerint csak szereted!-mondta vegszoként Dani majd elhajtottunk.

Dani hazavitt ruhákért majd aznap este náluk aludtam.