- Mit akarsz Oikawa?
- Csak annyit, hogy köszönöm, hogy ápoltál engem. – látom azt a győzelemittas vigyort a képén, amit legszívesebben letörölnék onnan.
- Ha nem az edző mondaná, akkor el se mentem volna hozzád. – feküdtem vissza a hátamra. – Gyanítom nem csak ezért hívtál, mert a suliban is meg tudtad volna köszönni, hogy vettem a fáradtságot és hajlandó voltam átmenni.
- Igazad van! Nem csak ezért hívtalak!
- Akkor nyögjed már kifele! Fáradt vagyok ahhoz, hogy téged hallgassalak!- csak úgy mint mindig. Komolyan mondom, ennél a gyereknél hamar elfogy az ember türelme. Nem is értem Iwaizumi-san, hogy nem tűntette még el az élők soraiból.
- Annyit még, hogy remélem épségben hazaértél, és nem felejtettél itt semmit nálam!- az nem lehet. Mit hagytam ott? Mit? Pedig mindent elraktam!
- Mi...mit ha...hagytam ott?- kérdeztem meg kissé félve a választól.
- A könyvedet, amit olvasol!- válaszolt.
- HOGY MI?- mivel a szobámba hoztam a táskám, gyorsan elő is kaptam és átnéztem. Bazdmeg! Tényleg nincs itt!- Szerdán hozd vissza, de azonnal, vagy jobbik esetben kedden!
- Valamit nem tettél hozzá!- mondta mókás hangnemben, mint aki élvezi nézni azt, ahogy szenvedek. Ez az Oikawa egy kibaszott szadista.
- Kér...- érzem, hogy vörösödik a fejem. -...lek. – itt elhalkultam.
- Nem hallottam Nana-chan!
- KÉRLEK!- kiabáltam bele a telefonba. – Így már jobb te seggarc?
- Sokkal! – megint látom magam előtt azt a vigyort a képén. – Mivel kedden még nem megyek be, így szerdára már megkapod! Tanítás után? Vagy esetleg edzés után?
- Nekem mindegy, csak hadd kapjam vissza!- csak kerülj egyszer a kezeim közé, és halott leszel te címeres seggfej!
- Rendben, megbeszélve!- majd lerakta, én meg néztem magam elé, mint borjú az új kapura.
Remek Nana, rohadt ügyes vagy! Annyira siettél, hogy egy kibaszott fontos dolgot hagytál el! Faszomat abba kurva kölyökbe! Hogy van pofája felhívni és még jobban stresszelni?
Ahjjjjj, megőrülök, de komolyan! Vagyis, nem is kell szerdán átadnia, elég lenne már HOLNAP elmennem a könyvért. Elvégre én nem megyek hétfőn suliba, és ezt simán ki is használhatnám. Írok is annak a baromnak....
Várjunk, mit akarok én csinálni? Én önként ráírok Oikawa-ra? Megszálltak vagy mi? Legszívesebben szembenéznék saját magammal pisztolyt formálva egyik kezemmel és megkérdezném, hogy ,,Ki vagy te, és mit csináltál Nana-val?" Lehet tényleg megszálltak, vagy nem tudom. Akkor, azt hiszem el is kezdem pötyögni neki a mondani valómat.
Nana
O...oika...wa....-san...
Mondanom kell valamit de sűrgősen.
Nem látta. Pedig elérhető.
Nana
Ha nem válaszolsz fél percen belül, én magam fogom megetetni veled a saját beleidet!!!!!!
Bazdmeg....lehet, hogy alszik vagy eljátssza azt, amit én szoktam vele. Ír, de én leszarom, hogy mit. HUUUUUUUU, CSAK KERÜLJÖN A KEZEIM KÖZÉ AZ A BAROM ÉS ÉN MAGAM FOGOM MEGÖLNI!
YOU ARE READING
Gyűlöllek, de mégsem... Oikawa x Oc [Szüneteltetve]
Fanfiction- Gyűlöllek Oikawa, de mégis... - De mégsem utálsz engem igaz? - De ige...- itt elakadtam. Szinte már vörösnek éreztem az arcomat. Nem tudtam kimondani azt, amit VALÓBAN érzek. - Szeretsz- mondta ki helyettem. Köszönöm a borítót @Writer_in_Mind ! ❤ ...