Közeli E/3 vagy E/1 nézőpontot használjak?

21 3 0
                                    


Említettem, hogy a közeli (vagy korlátozott) E/3 sok szempontból úgy viselkedik, mit az E/1. Ami viszont az E/3 esetében előny, hogy ha több nézőpontkarakterrel dolgozol, a váltás köztük sokkal egyszerűbb, mint E/1-ben.

E/1-ben néhány nézőpontkarakter még kezelhető, de ha 2-3-nál többet használnál, mint például George R. R. Martin A tűz és jég dala-sorozatban, akkor a közeli E/3 nézőpontban ezt egyszerűbb kivitelezni, mert nem kell egy új hangot kidolgozni minden egyes szereplőnek, így egységesebb is lesz a szöveg stílusa. Másrészt pedig az olvasó számára is kevésbé zavaróak a váltások.

Visszautalnék még pár különbségre, amelyet az előző fejezetben említettem:

· a közeli E/3 abból a szempontból rugalmasabb, mint az E/1 nézőpont, mert az írónak nagyobb a mozgástere, kevésbé korlátozza a nézőpontkarakter személyisége.

· kicsit könnyebb E/3-ban tőlünk nagyon különböző szereplőket megírni, például ellenkező nemű, eltérő életkorú, műveltségű, társadalmi helyzetű embereket. (Például ha egy gyerek nézőpontkarakterünk van, E/3-ban attól még nem kell úgy hangoznia végig a szövegnek, mintha egy kisgyerek beszámolóját hallanánk. Persze valamennyire ott is alkalmazkodnunk kell a karakterhez, jobb hatást lehet azzal elérni, ha itt is használjuk az ő hangját.)

· ennél a narrációnál akár távolabb is húzódhatsz, például sok regény kezd madárperspektívával („A folyó ezüst szalagként szelte át a völgyet, messzebb a hegyoldalban magas kastély állt, tornyai úgy törtek az ég felé, mint a nyílhegyek."), hogy aztán fokozatosan ráfókuszáljon a főszereplőre („A kastély mellvértjének egy fekete ruhás alak támaszkodott, szőke haját az arcába fújta a szél. Walter sosem gondolta volna, hogy egyszer épp ellenségének meghívására érkezik a városba."). Ilyesmi E/1-ben nem kivitelezhető.

Röviden összefoglalva tehát közeli E/3-ban ugyanúgy belehelyezkedsz a karakter bőrébe, tudatába mint az E/1 elbeszélésnél, de van lehetőséged arra is, hogy néha nagyobb narratív távolságot tarts tőle.

Emiatt viszont itt az írónak kicsit nehezebb dolga van a karakterábrázolás terén, mint E/1-ben, mert nincs ott a szereplő saját hangja, amely rögtön jellemzi és közelebb hozza őt az olvasóhoz.

Ha az írónak van egy jellegzetes, erős stílusa, humoros, ezt jobban tudja kamatoztatni E/1-ben.

Akármelyik nézőpontot választod is végül, mielőtt elkezdesz írni, gondold át, melyik lenne a legmegfelelőbb ahhoz a történethez, amit éppen el akarsz mesélni.

Ha pedig elkötelezted magad egy elbeszélésmódnak, akkor azt konzekvensen vidd végig: ha csak egy nézőpontot akarsz használni, akkor használj végig egyet, ha váltani akarsz, akkor váltsál (a szabályoknak megfelelően), de legyél tisztában vele, hogy ott miért váltottál.

Regénynevelde Írástechnika TanácsokWhere stories live. Discover now