Narráció közelítése 1. Hang

43 3 0
                                    

A kortárs írók egyik legfőbb törekvése, hogy egy erős érzelmi köteléket építsenek ki a főhős és az olvasó között. Azonban nem elég, ha a szereplőinket tragikus vagy meseszerűen boldog szituációkba helyezzük – ha azt akarjuk, hogy annak bármiféle hatása legyen az olvasóra, magának az esemény ábrázolásának kell olyannak lennie, hogy az kiváltsa belőle a kívánt érzelmet. Ennek pedig az egyik legfontosabb eszköze a helyes nézőponthasználat.


Korábban volt szó róla, hogy hasonlóan, mint a filmeknél, a prózában is kiválaszthatjuk, hogy milyen távolságról mutatjuk be a történéseket: egészen messzire is húzódhatunk, mint a nagytotálnál, vagy olyan közel is mehetünk a szereplőhöz, hogy megmutathassuk minden apró arcrendülését, mint a szuperközeli felvételeknél. A prózában, ha például dramatikus nézőpontot veszünk fel, és csak kívülről, objektíven, mindenféle belső monológ nélkül leírjuk a nézőpontkarakter cselekedeteit, az érzésre távolabbinak fog tűnni, mintha ezzel együtt belső monológot is használnánk, és ismertetnénk a szereplő érzéseit, gondolatait is.

A mai olvasók megragadásához nem elég egyszerűen felmondani nekik a történetet, elvárják, hogy bele tudják élni magukat az eseményekbe, hogy a főhőssel együtt maguk is átéljék az ő boldogságát és szenvedéseit. Ebben segít a mély nézőpont, amivel most foglalkozni fogok.

Még mielőtt valaki megijedne, hogy az ismert nézőpontok mellé most még egy újabbat is el kell sajátítania, a mély nézőpont nem egy önálló nézőpont, mindössze így emlegetik azt a technikát, aminek segítségével az író még inkább bevonhatja az olvasót a történetbe. Ennek a technikának az elemei pedig a kis narratív távolság, ezzel együtt az elbeszélés hangjának szubjektívvá tétele, a szereplő érzékelésének használata és a filter szavak kiiktatása.


Hang

A narratív távolságnak több szintjét is elkülöníthetjük, melyek közül a távolabbiak pusztán informálnak, és az akció leírására korlátozódnak, a közelebbiek pedig fokozatosan behatolnak a nézőpontkarakter elméjébe. (Vagyis a legobjektívebbtől haladnak a legszubjektívebb felé.) Az utolsó kettőre, melyek a legközelebb mennek a karakterhez, úgy is hivatkoznak mint szabad indirekt stílusra és tudatfolyam technikára.

A szabad indirekt stílus lehetőséget ad arra, hogy alkalmazzuk a nézőpontkarakterünk szóhasználatát még abban az esetben is, amikor E/3-ban vagyunk, mint például a következő részletben: „Hogy lehet ezt kibírni? S ha Harriet miatt kell elveszteniök, ha ezentúl tudnia kell, hogy Harriet társaságában találja meg mindazt, amit kíván, ha Harriet lesz a kiválasztott, az első, a legkedvesebb, az egyetlen társ, a feleség, s Mr. Knightley nála keresi az élet minden örömét – lehet-e nyomorultabb Emma, mint ha arra gondol, amitől úgysem szabadulhat egészen, hogy mindez az ő műve?"

Tudjuk, hogy Jane Austen a regényeiben (korlátozott) mindentudó narrátort használ, aminek megvan az a hátránya, hogy némileg eltávolít a szereplőktől. Viszont bizonyos részeknél szabad indirekt stílust alkalmaz, vagyis a szöveget a narrátor hangja helyett a karakter hangja és szóhasználata hatja át, ezzel pedig ismét közelebb hozza a szereplőt, illetve a belső világát az olvasóhoz. Az előbbi példa nagyobb narratív távolságból így hangzana: Emma nem tudta kiverni a fejéből, hogy ez az ő hibája. Ez egy egyszerű megállapítás, az olvasó a narrátornak tulajdonítja, de észrevehető, hogy ez mennyivel kevésbé hatásos, mint a karakter kétségbeesett, kérdésekkel tarkított kifakadása: „Hogy lehet ezt kibírni?" vs. Emma nem tudta, hogyan fogja elviselni, ha Mr. Knightley nem jön többé látogatóba.


Ez az oka, hogy a kisebb narratív távolság összefüggésben van a hanggal és a mély nézőponttal: minél inkább hagyjuk, hogy a karakter hangja áthassa a szöveget, annál jobban csökkentjük a narratív távolságot, és annál közelebb húzódunk a karakterhez.

A szabad indirekt stílusnál még jobban behatol a karakter elméjébe a tudatfolyam technika: „Péter belépett a konyhába. A kés még ott volt az asztalon, az életének megrontója pedig az emeleten horkolt. Most megöli, fogja a kést és belevágja tízszer. Nem! Hússzor, hogy ne kellhessen fel többé a szemétláda. De aztán a hulla... Nem akar börtönben kikötni. Azt azért nem. A kocsi viszont kint parkol, és elég nagy a csomagtartója. Talán."

Észrevehető, hogy a második mondattól az már egyértelműen Péter hangja, az ő gondolatai, még úgy is, ha nem tettük ki, hogy „gondolta Péter". Ebben az esetben is inkább megmutattuk a szereplő vívódását, belenéztünk az elméjébe, leírtuk, éppen milyen mondatok cikáznak a fejében, és nem csak egyszerűen elmondtuk nagyobb narratív távolságból, hogy „Péter azon tanakodott, hogy megölje-e a férfit."

[Tipp a formázáshoz: ha akár E/3-ban is átváltunk tudatfolyam technikára, nem kell dőlttel szednünk a részt (ugye ezzel szokták jelezni a karakter gondolatait), kivéve, ha átváltunk E/1-re: Most megölöm, gondolta Péter, fogom a kést, és belevágom.]


Felmerülhet a kérdés, hogy a hang szempontjából mihez kezdjünk az E/1 nézőponttal, hisz ott az egész szöveg a nézőpontkarakter hangján van megírva. Igaz, hogy ott a hang szempontjából nem beszélhetünk ilyen váltásokról, de ebben az esetben is játszhatunk a narratív távolságokkal. Például a „Sokáig gondolkodtam, hogy elfogadjam-e a kellemetlen nagybácsim meghívását, de végül nemet mondtam." nagyobb távolságot sejtet, mint a „Vacsorára hozzá? Még mit nem! De ha nem megyek, akkor a fél család kibeszél majd a hátam mögött. Nem, akkor sem érdekel."

E/1 esetében is minél inkább észrevehető a karakter egyedi szóhasználata, illetve minél jobban engedjük, hogy az érzelmei áthassák a stílust (pl. feltűnően hosszú, rövid vagy hiányos mondatok, felkiáltójelek, költői kérdések, szleng, hasonlatok és metaforák, káromkodás), annál kisebbnek érzi az olvasó a távolságot: „Leültem az ismeretlen nő mellé, de fogalmam sem volt, hogy miről beszélgessek vele." vs. „Feszengve ültem le az ismeretlen nő mellé. Mi a fenét kellene mondanom neki?"

Te milyen tanácsot adnál még ehhez a témához?

Még több írástechnika segédletért látogass el az Így neveld a regényedet honlapra!

Regénynevelde Írástechnika TanácsokDonde viven las historias. Descúbrelo ahora