Érzékletes fogalmazás
Egy hasznos tipp: amit melléknévvel vagy határozószóval fejezünk ki, az általában mondás, nézd meg, hogy nem lehet-e ezeket inkább mutatni.
Példák: – mond: Anna szép. – mutat: Anna keresztbe vetette tűsarkúba bújtatott lábait, és beletúrt hosszú, szőke hajába.
– mond: A kocsi drága. – mutat: Péter végigsimított a kocsi tűzpiros fényezésén, és ahogy közelebb hajolt, a nyitott ablakon keresztül megérezte a bőrkárpit illatát.
– mond: A fiú mérgesen nyitott be. – mutat: Valaki kívülről rácsapott a kilincsre, az ajtó egyszerre kivágódott, és egy fiú masírozott be rajta.
Mutatás és narratív távolság
Egy másik dolog, amit hasznos észben tartani, hogy minél kisebb a narratív távolság, a szöveg annál inkább mutat.
Az narratív távolság első szintjéhez ez egy példamondat: „Ott voltam a csatában. Akkor már június volt, forró nyár, ami megnehezítette a csapatok mozgását. A németeknek kevésbé volt fejlett a fegyverzete, de a jobban kiépített utánpótlási vonalaknak köszönhetően előbb jutottak hozzá a szükséges munícióhoz." Ez egy érezhetően „mondó" mondat, csak információt közöl a narrátor, de nem tudjuk beleképzelni magunkat a harc közepébe.
Az alsóbb szintekre ez egy példa: „Elhatalmasodott rajtam a pánik, és remegni kezdtem. A szívverésem a fülemben dobolt, eltompítva a fegyverek zaját. Eszembe jutott a fiú, aki tegnap halt meg. Egy pillanatig irigyeltem, hogy ő már kiszabadult innen. Mellettem meglőttek valakit. Megcsúszik a kezem a földön. Sötét, síkos, csillog a holdfényben. Vér. Fuss! Távolban szikráznak a fegyverek, akár csillagszórók."
Az utóbbi részletnél már ott vagyunk a csatában a narrátorral, filmszerűbb a jelenet, értesülünk arról, hogy mit érzékel maga körül, mit érez stb. Így érthető, hogy miért mondhatjuk a közeli narrációs távolsággal leírt szövegre, hogy az inkább mutat.
Ha ez egy fontos epizód a cselekményben, akkor persze javasolt inkább mutatni, de ez nem azt jelenti, hogy minden eseményt, ami megesik a történet ideje alatt, mutatni kell.
Például éppen egy háborús regényt írsz, és vanöt csata, amiről az olvasónak valamilyen szinten tudnia kell. Ez nyilván attólis függ, hogy te milyen jellegű történetet írsz, min lesz a fókusz, de egyregényen belül mind az öt csatának a részletes leírását nem javasolnám. Ígymondjuk kiválasztasz hármat, ami a cselekmény szempontjából a legérdekesebb, ésa többiről csak tudósítasz.
Te milyen tanácsot adnál még ehhez a témához?
YOU ARE READING
Regénynevelde Írástechnika Tanácsok
Non-FictionVálogatás az Így neveld a regényedet írástechnika blog legnépszerűbb cikkei közül. Hátha valaki szívesebben olvas itt. Plusz várhatóak itt olyan tartalmak, amik a blogból kimaradtak. További cikkekért keresd fel a igyneveldaregenyedet.blogspot.com-o...