Regénynevelde Írástechnika Tanácsok

Alapok 3. Mutasd, ne mondd

A „mutasd, ne mondd" szabályt annyiszor hangoztatják, hogy úgy tűnhet, ez az írástechnika alfája és omegája. Ha valaki életében egyszer is elolvasott egy kreatív írás oldalt vagy könyvet, biztos találkozott már vele, sőt, az is lehet, hogy ez volt a legelső tanács, amit hallott.

Ami ironikus, mert szigorúan véve nem igaz.

A „mutasd, ne mondd" nem azt jelenti, hogy az olvasónak mindent meg kell mutatni, vagy hogy a művedben kizárólag mutatnod kell, hanem hogy tudnod kell, mikor melyiket alkalmazd.

Tehát a szabály helyesen úgy hangozna, hogy „mutass jókor, és mondj jókor".

Ennek ellenére azért kántálják annyira lelkesen, mert való igaz, hogy az egyik legkönnyebb módja annak, hogy a kezdő író drámaian javítson a kéziratán, hogy a történet elmondása helyett inkább a megmutatására koncentrál.

A mutatáson itt azt értjük, amikor az író bevonja az olvasót a történetbe, megjeleníti számára az információt érzékletes részletekkel.

Azt is mondhatjuk, hogy dramatizálja számára a történetet, jelenetekben meséli el, így az olvasó nem marad külső szemlélő, hanem beleéli magát a cselekménybe.

A mondás egyszerűen átadja az információt, amiről az olvasónak tudnia kell.

Mutasd a lényeget

Általában a fontosabb eseményeket, részleteket, információkat mutasd. Ami kevésbé fontos, viszont szükséges, hogy az olvasó tudjon róla, hogy követni tudja az eseményeket, azt mondhatod.

Amit általában nem kell mutatni, hanem elég, ha csak tudósítasz róla (narratív összefoglaló):

· mindennapi cselekvéssorok (nem kell leírnod mit evett a szereplő reggelire, elég annyi, hogy megreggelizett, és bement az irodába).

· helyváltoztatás vagy az idő múlása (ha a szereplő átkel a sivatagon, nem kell leírnod az egész utat, ha nem lényeges a történet szempontjából; elég annyi, hogy „három nap múlva elérték Kairót").

Mit mutass:

· a történet fordulópontjai, a fő konfliktusokat és azok megoldását célszerű mutatni. A szöveg elemeiről szóló fejezetben kitértem rá, hogy ha például egy thrillerben az a fő konfliktus, hogy egy bombát keresnek, akkor a megtalálását jelenetben kell mutatni.

· az akciójelenetek, általában az izgalmasabb, mozgalmasabb jelenetek nagyobb részét mutasd.

· az érzelmi csúcspontokat inkább mutasd.

. a karakterábrázolásnál elmondhatsz általánosdolgokat a szereplőről, hogy például kedves, segítőkész, morcos reggelente stb. De az igazán fontos dolgokat, ami nem csak egy mellékes jellemvonás, hanem a személyisége alapját képezik, és ami meghatározza azt, hogy a történetben hogyan viselkedik, cselekszik, azt mutasd.

Te milyen tanácsot adnál még ehhez a témához?

Még több írástechnika segédletért látogass el az Így neveld a regényedet blogra!