Reggel idegesen nyomtam ki az ébresztőmet. Sóhajtva ültem fel az ágyon, amikor meguntam az önutálkozást ki keltem az ágyból és a fürdőbe siettem. Vettem egy gyors zuhanyt, aztán meg csináltam a sminkem, fel öltöztem és le ballagtam a lépcsőn. Sophie a lépcső alján várt engem, mikor látta hogy közeledek egy nagyot sóhajtott.
- Végre itt vagy. - Ölelt meg amit én viszonoztam. A két fiú ránk kapták a tekintetüket, mikor a tekintetem találkozott Chris tekintetével eszembe jutott a csók. Zavartan mentem a konyhába inni egy pohár akármit. - Baj van? - Jött utánam Sophie.
- Tegnap össze vesztem Nate-el. - Rántottam meg a vállam.
- Miért? - Én egy szuszra el meséltem neki a vitánkat. - Az a köcsög féreg. - Mondta szemét forgatva.
- Indulhatok? - Kiabált be a konyhába Matt. Mi egy szó nélkül ki mentünk a konyhából a nappaliba. Matt bezárta a lakást és indulhattunk is a suliba. A sulihoz érve ott állt Nate szokásosan, mikor meglátott lazán felém sétált.
- Sziasztok. - Köszönt kedvesen és intett egyet. Rám vezette a tekintetét. - Emily tudnánk beszélni? - Kérdezte kicsit zavartan. Én bólintottam egyet, és indultam el vele a suliba. A szertárban neki dőltem egy bent lévő padnak.
- Hallgatlak. - Néztem rá kíváncsian. Ő fújt egyet és bele kezdett.
- Sajnálom a tegnapi vitát Emi. - Jött hozzám közelebb. - Nem akartalak megbántani vagy ilyesmi. Csak értsd meg hogy érezni akarlak. - Ölelte át a derekam.
- Te meg azt értsd meg, hogy én nem állok készen még le feküdni veled. - Simítottam meg az arcát.
- Megértem kicsikém. - Döntötte homlokát az enyémnek. - Sajnálom amiket mondtam neked tegnap, nem úgy gondoltam. - Ölelt magához.
- Én is sajnálom. - Suttogtam a nyakába. - Ma is át jössz? - Adtam egy puszit a szájára.
- Ki nem hagynám. - Csókolt meg hosszasan.
Suli után ballagtam haza felé egyedül, ugyanis bátyám haverjaival van, Sophie meg Liával vásárol, amihez nekem nem volt kedvem. A lakásban teljesen egyedül voltam. Le zuhanyoztam hajat mostam, fel húztam Nate egyik pulcssiját, ami a combomig ért ehhez egy rövidnadrágot. Be mentem a szobámba és szúrós szemekkel néztem, az ágyamon ülő fiút.
- Chris. - Szólítottam meg, amire rám kapta a tekintetét. - Mit keresel itt? - Tettem karba a kezeim magam elött.
- Beszélni veled. - Állt fel az ágyamról és elém jött. - A tegnapról. - Nyúlt az arcom felé, de én el hajoltam.
- Chris. - Suttogtam gondterhelten. - Az egy gyenge pillanatom volt. Egy hiba. Ne beszéljünk róla. - Dörzsöltem a halántékom.
- Emily. Az nem hiba volt. - Nézett rám komolyan. - Te is ugyanúgy akartad. Ez a vonzalom kölcsönös kettőnk közt. - Közelebb akart jönni, én hátráltam.
- Chris barátom van, aki bármelyik percben meg érkezhet. - Mondtam a pulcsi aljával játszva. - Pluszba Sophie ki nyírna mind a kettőnket. - Fontam össze a karjaim magam elött.
- Rendben. Akkor legyünk úgy mint előtte? Ígérem nem hozom fel többet. Kezet rá.- Nyújtotta felém a kezét, amit én el fogadtam.
- Iszol valamit? - Kérdeztem kedvesen mosolyogva.
- Éhes vagyok. - Nyafogott mint egy kis gyerek. - Csinálsz nekem palacsintát? - Vágott kutyapofit.
- Komolyan Chris? - Nevettem fel a plafont nézve. Még jobban nézett rám aranyosan. - Rendben. Csinálok. - El kezdett újongani és jött utánam le felé a lépcsőn. Neki láttam a palacsinta készítésnek. Chris a pultnál ült és engem nézett.
- Kérdezhetek valamit? - Meg fordultam és kíváncsi tekintettel néztem rá. - Jó hozzád ez a Nate gyerek? - Hirtelen nemtudtam hogy reagáljak a kérdésre, de aztán meg fordultam és válaszoltam.
- Igen persze. Nate jó srác, nagyon kedves és figyelmes. - Rántottam meg a vállam, miközben le raktam elé a palacsintát.
- Szereted őt? - Ez a kérdés hirtelen ért, gondolom ezt ő is észre vette, mert folytatta. - Mármint gondolom hogy igen, mert egy éve vele vagy. - Próbálta oldani a feszültségemet.
- Őszintén szólva azt hiszem szeretem. - Mondtam és vettem be a számba egy adag palacsintát.
- Azt hiszed? - Döbbent meg. - Ha nem vagy benne biztos, akkor miért vagy vele? - Csak megráztam a fejem, hogy hagyjuk a témát. Chris nagyon aranyos fiú amúgy, el lehet vele beszélgetni és nem szégyenlek neki mondani semmit. - Várj tejszínhabos a szád. - Chris át nyúlt az asztalon és le törölte a számat. Csábosan mosolygott rám közbe.
- Zavarok? - Hallottam meg Nate hangját az ajtóból. Chris el kapta a kezét az arcomtól és zavartan fel állt.
- Köszi a palacsintát Emi. Holnap ütközünk. - Azzal ott hagyott engem, a mérges Nate-el.
- Szia. Kérsz palacsintát?- Köszöntem mosolyogva, és kínáltam az ételt.
- Miért palacsintázgatsz kettesben Chris-el? - Tudtam hogy ez lesz. Én barom teljesen ki ment a fejemből Nate.
- Nate.. - Kezdtem el, de közbe szólt.
- Miatta nem fekszel le velem? - A szemem kistányér méretű lett a lepettségtől.
- Mi van?? Nate ezt hogy érted? - Támaszkodtam neki a pultnak.
- Azért nem akarsz velem lefeküdni, mert dugtok igaz? - Köpni nyelni nemtudtam a lepettségtől.
- Jézusom Nate. Normális vagy?? - Rivalltam rá mérgesen. - Chris a legjobb barátnőm bátyja! Kiskorom óta ismerem. - Akadtam ki, de csak azért mert ennyire nem bízik bennem.
- Akkor miért voltatok itt édes kettesben? - Húzta fel a szemöldökét.
- Át jött. Matt-et kereste, mondtam neki hogy nincs itthon. Aztán beszélgettünk, és jött a palacsinta téma, hogy éhesek vagyunk és azt akarunk enni. De ennyi volt Nate. - Oda mentem hozzá és át öleltem a derekát. - Kérlek bízz bennem. - Bújtam bele a mellkasába.
- Rendben sajnálom. - Ölelt át jó szorosan. - Bízom benned. Ha azt mondtad nem volt semmi, akkor elhiszem. - Puszilt bele a hajamba. - Amúgy úgy készültem hogy itt alszok. - Mosolygott le rám.
- Jaj de jó. Olyan régen aludtál velem. - Mosolyogtam fel rá én is. Nate el ment zuhanyozni én addig a szobámban feküdtem az ágyban, és telefonoztam. Mikor végzett be bújt mellém a takaró alá. Szorosan oda bújtam hozzá, édes illata be szökött az orromba. Maga felé fordított és megcsókolt, amit én azonnal viszonoztam. Végig simította a combom, amitől egy sóhaj hagyta el a számat. Nate bele mosolygott a csókba, ami engem is mosolygásra késztetett. Felém tornyosult, és úgy csókolt tovább, két kezem a nyakába volt. Hirtelen láttam magam elött, ahogy Chris ölében ülök és hevesen faljuk egymás ajkait. Le löktem magamról Nate-et és zihálva ültem fel.
- Jól vagy? - Simította ki a hajam az arcomból. Csak bólogattam, aztán a hátamra feküdtem. - Mi a baj? - Feküdt mellém Nate és aggódva nézett rám.
- Semmi. Aludni szeretnék. - Fordultam a másik oldalamra, éreztem ahogy Nate keze lassan a derekamra csúszik ezzel át ölelve engem.
- Jóéjt. - Suttogta a fülembe.
- Jóéjt. - Suttogtam vissza, aztán szép lassan el nyomott az álom.
YOU ARE READING
Legjobb barátnőm bátyja
RomanceOtt álltam vele szembe, és csak néztem rá. Hirtelen közelebb lépett hozzám, én hátrébb léptem egyet. - Miért csinálod ezt velem Chris? - Kérdeztem könnyek közt. - Hogy miért? - Nevetett fel. - Emily. Fogd már fel hogy szeretlek! - Csapott a falba...