Reggel rettenetes fejfájással keltem fel, nagy nehezen felültem az ágyamon, azt se tudom hogy kerültem haza egyáltalán, vagy hogy mi történt este. Nehezen ki másztam az ágyból, be mentem a fürdőbe és tükörbe néztem, de bár ne tettem volna, szörnyen néztem ki. A hajam össze vissza állt, a szemem be esett volt, az arcom sápadt és nyúzott. Vettem egy józanító zuhanyt, majd le mentem a konyhába kávét inni. Matt a pultnál ült, érkezésemre fel kapta a fejét.
- Jézus hogy nézel ki. - Kacagott fel.
- Neked is szép reggelt. - Vettem el a kávé kiöntőt szem forgatva. Sophie szaladt be a konyhába.
- Úristen csajszi látom jó buli volt. - Kuncogott a száját el takarva.
- Én is szeretlek. - Ültem le a pultra. - Képzeld Soph. - Rám kapta a tekintetét. - Amira Nate unokahuga. - Soph csak tátott szájjal nézett engem.
- Honnan tudod? - Ült le mellém.
- Tegnap el vitt, ugye hogy be mutasson, aztán mikor Amira meglátott el mondta Nate-nek hogy te ribancoztad le, amiből lett egy nagy vitánk. - Kortyoltam bele a forró italba, mondandóm végén.
- Az a kis ribanc. - Fortyogott Soph.
- De a pláne hogy Nate mellette állt ki, és téged kezdett el ócsárolni, ami nekem nem annyira tetszett, ezért le hordtam Amirát én is minden ribancnak. - Rántottam meg a vállam.
- Ezért imádlak. - Ölelt meg, amit viszonoztam.
- Tudod hogy érted bárkivel szembe állok. - Mondtam mosolyogva kedvesen, ekkor jelent meg az ajtóban Chris, amikor rá néztem homályos emlékek jelentek meg előttem, nemtudtam hova tenni őket.
- Jó reggelt. - Köszönt mindenkinek, majd tekintete felém irányult. - Jobban vagy? Nagyon ki csaptad magad. - Foglalt helyet Matt mellett.
- Jobban köszönöm. - Tettem az asztalra, a kezemben tartott bögrét.
- Eléggé eltűntél a buliba tegnap, égen földön téged kerestünk. - Jelentette ki nevetve.
- És megtaláltatok? - Kérdeztem nevetve.
- Én találtalak meg a buli mögött. - A nevetésem alább hagyott, mert minden be ugrott hirtelen a tegnapról, ahogy Chris velem szemben áll, ahogy beszélgetünk, és ahogy szenvedélyesen csókol.
- Ki kell mennem a mosdóba. - Keltem fel, választ meg se várva rohantam fel felé. A fürdőbe be érve neki dőltem az ajtónak, az ajkamat végig simítottam, istenem hagytam megint hogy ezt tegye velem. Érezni akarlak Emily, csengett fülemben vágyakkal teli hangja, le csúsztam az ajtó mentén. Én vonzódom Chris-hez, csaptam magam homlokon, hát persze hogy vonzódom hozzá, mostanában olyan kedves, figyelmes plusz le feküdtem vele, és ő volt az első, ami nem kis szó. Meg mostam az arcom, hogy észhez térjek kicsit, majd vissza mentem a többiekhez.
- Jól vagy? - Állt fel Soph.
- Persze. - Mosolyogtam, mintha nem lenne semmi gond.
- Fhu rendben, már azthittem rosszul vagy. - Ült vissza megkönnyebbülve. A tekintetem Chris-re vándorolt, vajon ő emlékszik a csókra? Jaj ne legyek már hülye, persze hogy emlékszik, azért vigyorog most is, nem értem miért jó neki velem játszani, mi a jó neki ebben.- Na én megyek csajszi. Majd mesélek sokat. - Ölelt át Soph.
- Már várom. - Intettem neki mosolyogva.
- Én is megyek. - Állt fel Matt.
- Akkor én is mentem. - Tett ugyanúgy Chris. Bolíntottam egyet, el hagyták a házat, engem egyedül hagyva a gondolataimmal, amik teljesen össze vissza állnak. Hogy vonzódhatok a legjobb barátnőm bátyjához? Ez nem történhet meg, ezt a hibát nem követhetem el. De annyira helyes, annyira figyelmes, annyira kedves, annyira jó teste van, annyira érzékeny. Fel mentem a szobámba és ott folytattam az agyalást, arról mennyire idióta is vagyok én, hisz rá kell jönnöm mostanában többet gondolok Chris-re, mint Nate-re. Valaki be ugrott az ablakomon, amitől frászt kaptam.
YOU ARE READING
Legjobb barátnőm bátyja
RomanceOtt álltam vele szembe, és csak néztem rá. Hirtelen közelebb lépett hozzám, én hátrébb léptem egyet. - Miért csinálod ezt velem Chris? - Kérdeztem könnyek közt. - Hogy miért? - Nevetett fel. - Emily. Fogd már fel hogy szeretlek! - Csapott a falba...