Part 8

337 10 0
                                    

Hétfő reggel az iskola kapuban találkoztam Nate-el, oda mentem hozzá és megcsókoltam. Kézen fogva sétáltunk a suli felé, közbe beszélgettünk, mikor Chris nagy iramban el ment mellettünk majdnem fel lökve Nate-et. El engedte a kezem és Chris után ment, aminek én pontosan tudtam hogy nem lesz jó vége. Oda ért és válláról fogva vissza húzta a fiút, aki meg fordult, a szemei szikrákat szórtak.

- Nem kértél bocsánatot! - Jelentette ki Nate, amire Chris csak fel húzta a szemöldökét.

- Miért is kéne? - Tette zsebre a kezeit lazán.

- Mert majdnem fel löktél. - Mutogatott Nate a kezeivel, Chris az ég felé nézve fel nevetett, aztán komoly arccal vissza pillantott Nate-re.

- Nem is fogok. - Jelent meg egy fél mosoly az arcán, ott álltam Nate mellett feszengve.

- Fiúk elég lesz! - Mondtam erélyesen.

- Ebbe ne szólj bele Emily! - Mondták teljesen egyszerre rám se nézve, amin nagyon megdöbbentem.

- Kérj bocsánatot! - Nézett Nate ellent nem mondásos arccal.

- És ha nem? Mitcsinálsz? - Vigyorgott Chris, ekkor ért oda hozzánk a bátyám, akinek fel vázoltam a helyzetet.

- Na elég lesz! - Szólalt fel Matt erélyesen. - Eddig semmi bajotok nem volt egymással, mi a fasz történt köztetek? - Tárta szét a kezeit.

- Köztünk semmi. - Sziszegte Chris.

- Hogy érted hogy köztetek semmi? - Vonta fel a szemöldökét.

- Sehogy. - Rázta meg a fejét, majd elindult az iskola felé.

- Ns haragudj Nate. - Szabadkozott bátyám.

- Mi a baja velem? - Tárta szét a kezét hitetlenül.

- Veled semmi, szerintem amiatt a csaj miatt ilyen, akiről mesélt. - Sóhajtott fel, aztán ő is elindult be az iskolába, utána mentünk mi is. Oda mentem Sophie-hoz akinek mindent el meséltem.

- Nemtudom mi van Chris-el, napok óta nagyon furcsa. - Sóhajtott fel. - Alig jön ki a szobájából, nem hülyéskedik már velem, alig akar enni. - Nézett rám aggodalmasan.

- Sajnálom szegényt. - Ráztam a fejem sajnálkozva, azon gondolkoztam hogy ez mind miattam van.

Suli után Lia át hívott magához kettesben beszélgetni, mivel régen beszélgettünk ketten.

- Mi a baj Emi? - Simított végig a kezemen, fel sóhajtottam. Azon agyaltam el mondjam e neki.

- Szörnyű ember vagyok Lia. - Temettem az arcom a tenyerembe sírva.

- Mi történt? - Ölelt át biztatóan.

- El mondom, de ne mondd el Sophie-nak kérlek! - Kezdtem könyörögni.

- Nem mondom el. - Sóhajtottam egyet és bele kezdtem.

- Voltunk egy buliba a múltkor, ahol Nate egy másik lánnyal smárolt, amiért csúnyán össze vesztünk, Chris haza vitt engem, aztán én.. - Sírtam el magam.

- Nyugodj meg és mond csak. - Simogatta a hajam.

- Én nagyon rossz dolgot tettem Lia. - Néztem rá könnyes szemekkel.

- Mit tettél? - Kíváncsian fürkészte az arcom.

- Lefeküdtem Chris-el. - Mondtam ki egy szuszra, Lia ki dülledt szemekkel nézett rám.

- Nagyon vicces vagy. - Nevetett fel.

- Ez nem vicc Lia. - Ráztam a fejem komoly arccal.

- Te tényleg lefeküdtél Chris-el? - Bólintottam. - Istenem Emily. - Ölelt át, amitől azonnal sírni kezdtem. - Senki se tudja? - Suttogta miközben rám vezette a tekintetét.

Legjobb barátnőm bátyjaWhere stories live. Discover now