South Park || One Shots

Dolgozat

Butters és Tolkien az iskolában voltak, amikor Butters meghallotta, hogy a tanárok egy nagyon nehéz tesztet terveznek adni. Butters, aki nem tudott készülni a dolgozatra a szobafogsága miatt, amit édesapja szabott ki neki, félénken odalépett Tolkien-hez: "Szerinted mennyire lesz nehéz ez a teszt?"

Tolkien biztatóan rámosolygott - "Ne félj, Butters, segítek neked felkészülni! Tudod, hogy én nagyon jó vagyok a tanulásban." - vont vállat, és megpaskolta a szőke fiú vállát.

Butters megkönnyebbülten lélegzett fel - "Nagyon köszönöm, Tolkien, nagyon szükségem van a segítségedre." - motyogta hálásan a szőke fiú.

Együtt kezdték el tanulni a témát, majd elvonultak egy csendesebbnek szánt helyre ami jelen esetben a könyvtár volt, rövid időn belül a többi tanulónak feltűnt a két fiú. Cartman, Kyle és Stan is odaléptek hozzájuk: "Mit csináltok itt?" - kérdezte Cartman kiváncsian.

Tolkien válaszolt: "Tanulunk a nagyon nehéz tesztre, amit a tanárok adnak."

Cartman elborzadva nézett a két stréberre, míg Kyle biztatni kezdte őket - Úgy hallottam hogy tényleg eléggé nehéz lesz a teszt - bólogatott együttérzően.

Stan előállt egy ötlettel, ami meglepte a többi barátját is - "Mi is csatlakozhatnánk hozzátok, hátha mi is segíthetünk valamit." - villantot egy mosolyt, majd elővette a tankönyveit a táskája mélyéről. Cartman vonakodva, de szintén leült tanulni, nem akarta az egész napot egyedül tölteni, így nem sok választása maradt.

Együtt tanultak a fiúk, és a tanulás meghozta a gyümölcsét. A tanárok megdöbbenve látták, hogy a tanulók ennyire motiváltak voltak, és döntöttek úgy, hogy a teszt időpontját két hétre halasztják, hogy mindenki elég időt tudjon tanulni, ezzel kivívta Cartman haragját is, aki a semmiért tanult annyi mindent.

A teszt napján Butters és Tolkien remekül teljesítettek, és a többi tanuló is jól szerepelt, kivéve Cartman, aki addigra már leszarta az egészet. Az iskolai tanárok meg voltak elégedve a tanulók teljesítményével, és dicsérni kezdték őket, persze Eric Cartman kivételével.

Butters és Tolkien boldogan néztek egymásra, és közösen szóltak: "Látjátok, együtt minden lehetőségünk megvan a sikerre!" - pacsiztak le egymással, majd felemelték a dolgozati lapjukat hogy azzal dicsekedjenek.

Cartman büszkén bólogatott: "Igen, ha együtt dolgozunk, akkor képesek vagyunk megoldani bármit." - a mondat végén elfintorodott majd sarkon fordult és kisétált a teremből - Kapjátok be gyíkok, én leléptem! - egy intéssel pedig eltűnt a kétszárnyú ajtó mögött.

- Lenne kedved majd máskor is tanulni? - nézett  a fekete fiúra Butters - Közösen? - kérdezte reménykedve, hisz élvezte az együtt töltött időt a fiúval, de nem akarta erőltetni az egészet.

Tolkien elmosolyodott majd megvakarta a tarkóját - Hát beiktathatunk majd néhány közös tanulást, ha szeretnéd - bólintott megerősítésül, mire kiérdemelt egy jólismert maci ölelést a szőke fiúcskától - Te vagy a legjobb, Token! - ujjongott az alacsonyabb szőkeség, majd egy utolsó gyors ölelést adva, távozott az iskola területéről. Boldogan ment hazafele, tudva hogy Tolkien segítségével, jobb jegyei lesznek és kevesebb szobafogság, és társasága is akad bőven.