South Park || One Shots

I want My Old Life Back

-ELMENTEK A RIBANCOK! - hallottam apám boldog éljenzését, szinte azután mikor anyám és a nővérem elutaztak. Bár engem hidegen hagyott az egész, egy dolgot akarok, viszont azt nem fogom visszakapni. A régi életemet. Utálom ezt a marihuána farmot amit apám vett meg a semmiért, utálom hogy ilyenné lett amilyen most. Felelőtlen és gyerekessé vált, már nem az a "apa" aki egykor volt. Nem bírok már itt lenni a közelében - állok fel a kanapéról és inkább a szobámba sietek, a menekülés mindig megoldásom volt. Amint beértem a szobámba, megpillantottam a régi gitáromat a sarokban, ajkaimat rágva közelítettem meg a régi hangszeremet. Oly rég nem játszottam rajta, valószínűleg már a húr is elszakadhatott - gondoltam magamban, de mikor a kezembe  fogtam, láttam meg hogy mintha vadonatúj lenne.

- Vajon még menne? - villan át az agyamon a kérdés, és azonnal leülök az ágyra behangolni a gitáromat, végül pedig lassan pengetni kezdem a húrokat. A lágy dallam betölti a szoba csendjét, szemeimet lehunyom és átkarolom a kellemes érzést amit a gitár hozott vissza nekem, az ajkaimat pedig éneklésre késztetem.

I want my old life back
Summer days lying on my back
Thinking of other things that rhyme with back
I want my old life back

I want my old house back
The one the crooks took when life collapsed
Nowhere left to hit the sack
I want my old life back

Watching silent films of years gone by

Walking side by side through hills and brooks

Never gave life a second look

I want my old life back

I want my old life back - az utolsó akkord elhangzása után a dallam abbamaradt és a hangom is elhalt, szemeim könnyesek voltak, de megkönnyebült érzés járt át arra a pár percre.
- Staaan?! - apám hangja töri meg a csendet, ijedten nézek fel és szinte azonnal az ajtómhoz futok hogy kulcsra zárjam. Ijedten hátrálok és gondolkozni kezdek valami menekülési útvonalon, de végül csak az ablakom maradt. Nekilendülök és minden bátorságot összeszedve kimászok a szobám ablakán, a szerencsémnek és a hátvédként töltött idő alatt egész jó állóképességem lett, megragadtam a kis párkány részt és óvatosan lemásztam a nagy fűbe.

Sóhajtva néztem és az apám szúros tekintete jelent meg látókörömben.
- STAN?! - kiáltott fel mérgesen vörös szemekkel apám - KI-IMON-NDTA HOGY KIMEHE-HETSZ?! - hangja olykor elcsúszik a már sok adag fűfogyasztás miatt, szemei vérben áznak. Hosszasan nézek rá majd vállat vonva hátat fordítok és elsétálok a házunktól, a távolból apám dühös és részeges hangja hallatszódik.
- Stan? - egy hang állít meg a menetelésemben, azonnal megfordulok és egy kíváncsi tekintetű piros pulóveres srácot látok meg.
- Token? - kérdezek vissza meglepetten.
- Mit keresel kint ilyenkor? - érdeklődik Token, mire csak egy sóhajtást kapott tőlem válaszul.
- Megint - suttogom halkan, a szemei felnyílnak mintha rájött volna a történtekre és megenyhülnek az arcvonásai.
- Szeretnél 40K-t játszani? - kérdezi hirtelen csak úgy a semmiből ami meglepett, s nem igyekszem titkolni.
- Nem akarok zavarni - rázom a fejemet elutasítóan, de szinte azonnal karon ragadott és maga után vonszolt.
- Nem zavarsz, elvégre én ajánlottam fel - villant rám egy mosolyt, kezeimet el nem engedve.
Lágyan elmosolyodok és bólintva hagyom hogy a kezemet fogva vezessen a házához.
- Köszi - suttogom hálásan neki és csendben követem őt.