Másnap reggel kialvatlanul ébredtem teljesen kiszámíthatóan. Szerencsére mivel nem aludtam csak úgy mint egy nyuszi; esélytelen volt az elalvás. A mai nap egyáltalán nem akartam kiemelkedőt alkotni, csak életben akartam maradni mindenféle trükk nélkül. Az öltözködésemre is ma helyeztem a legkedvesebb hangsúlyt, a hajamat kibontva hagytam, felvettem egy farmernadrágot fehér edzőcipővel, egy atlétát és ráhúzta megy oversized pulcsit, ami nem engedi megmutatni az alakom felül. Amint elkészültem és kiléptem, legnagyobb döbbenetemre ott várt egy ismerős boríték a lábtörlőn. A tegnapi akció után, nem gondoltam, hogy újra idemerészkedik valaki ismét. Felvettem a földről, és kinyitottam, de nem az az írás volt benne ránézésre, amivel eddig találkoztam. Lehet a tegnapi fekete kála mellől maradt le? Kinyitottam tehát és ezt olvastam:
„A hazug embert hamarabb utolérik... Figyellek."
Totál leforrázódtam. Csak olyan személy lehet, aki tisztában van azzal, hogy mit csinálok. Az egész dologban az fájt a legjobban, hogy tudtam, hogy kik azok akik erről tudtak. Ki akart teregetni engem, és a munkahelyem forgott kockán. Nem hazudhattam tovább. Talán hagyhatok magamnak még egy fél hetet, de előbb vagy utóbb meg kell lépnem a lehetetlent.
Reggel gond nélkül beértem a munkahelyemre, közben végig a fejembe állítottam fel egy listát, hogy mégis ki akarhat megszopatni. Kicsit morcos voltam a kialvatlanság miatt, ezért a szokásosnál gyűröttebben pakoltam le a cuccaim.
- Mi a baj Tefy, eléggé nyúzottnak tűnsz? – kérdezte Pena az asztalomhoz lépve.
- Az éjszaka nem aludtam jól. – válaszoltam kurtán.
- Nem is kérdezek többet. Ma megbeszélés 9-kor, pontosan kezdünk! – majd faképnél hagyott.
Ennél nem is lehetne szuperebb!.. Elérkezett a megbeszélés ideje amire mindenki bevonult és szokásosan ugratták egymást és engem, amíg a főnök meg nem érkezett és bele nem kezdett.
- Mint tudjátok, mindenki célja ugyanaz: elkapni Gilberto-t, mert ő irányítja a szálakat. Palomari kiesett a kezünkből, de lenyomoztam a pénzmosót, akit börtönbe tudunk zárni. Most megkérném Estefania-t, hogy tartson egy rövid ismertetőt a célszemélyekről: kérlek Estefania, gyere! -bár parancs volt de egyik porcikám sem akarta végrehajtani. Azonban beégni még ennél jobban sem szerettem volna, szóval nyeltem egy kurva nagyot és kiléptem a lehető leggázabb outfitemben eléjük.
- Mindannyian tudjátok, hogy Gilberto a sokkal kezelhetőbb célszemély. Ha sikerül elkapni, mindenben nagyon együttműködő lesz, és segítséget fog nyújtani. Ez azonban jó lenne, ha nem tévesztene meg senkit, mert ő lesz az, aki belülről irányítja a szálakat. A hatóságok a kezére játszanak. Miguel sokkal keményebb dió nála: nem hatnak rá a finom szavak, többször erőszakos cselekedetek jellemzik, heves fellángolások. Teljesen más elképzelése van a kartell működéséről mint a bátyjának. Mindenki jobban járna ha Gilberto akadna előbb horogra – fejeztem be a mondatot.
- Köszönöm Estefania. Mindenkinek érthető volt, ugye? Ha bármi kérdésetek van, forduljatok hozzám. Leléphettek – fejezte be Pena a monológot. Mikor elkezdtem a lehető leggyorsabban pakolni a cuccaimat, de amikor felálltam, odaszólt:
- Téged kivéve Estefania, te maradj – lesütöttem a fejem, ő pedig megvárta hogy mindenki kimenjen a teremből és csak kettesben maradjunk.
- Történt veled valami? – kérdezte őszintén és a vállamra tette a kezét.
- Semmi sem történt, csak nem aludtam jól az éjszaka, már mondtam – válaszoltam és a földet bámultam.
- Gondok vannak a barátoddal? – tette fel a kérdést én pedig elképedtem.
ESTÁS LEYENDO
El precio de la libertad - A szabadság ára
Ficción histórica"Döntöttem. Azon a napon amikor megértettem, hogy csak azt viszem magammal amit megélek, elkezdtem azt élni, amit magammal akarok vinni." Milyen áron lennél képes elárulni a családod? Képes lennél-e egyáltalán úgy, hogy közben egyszerre két férfibe...
