Életem Outer Banks - ben

4. Rész - Rafe és JJ

A kínos csendet egy ajtónyitás törte meg. De azt kívánom, bár ne szakadt volna meg a csend. Ugyanis a házikó ajtaját Rafe nyitotta ki.
- CJ? Mit...mit csinálsz te itt? - kérdezte azzal a szokásos drogos hangjával.
- Te mit csinálsz itt? - ugrottam fel idegesen.
- Apa halálra aggódja magát miattad, te meg egy snecivel enyelegsz?
- Nem... én...
- Semmi közöd hozzá, Rafe! - állt elém JJ.
- Mivel a húgom, igen is van, sneci. - lépett közelebb Rafe az előttem álló fiúhoz.
- Gyere CJ! Menjünk. - mondta J, azzal megragadta a kezem, és elindultunk kifelé. Ám a tesóm visszarántott.
- Nem mész sehova! - szorított rá a karomra.
- Rafe....ez fáj! Eressz el! Rafe! - kiáltottam, miközben megpróbáltam kivenni a kezemet az övéből. JJ-nek viszont elfogyott a türelme, és nekiment Rafe-nek. Elkezdtek verekedni.
- JJ! Hagyd! - próbáltam leszedni a tesómról, de JJ idegességében ellökött, mire én hátraestem. A fejem pedig... hát eléggé beütöttem. De fel kellett állnom. Ám mire felálltam, Rafe már JJ-t folytogatta.
- Rafe! Könyörgöm! Ereszd el! - kiáltottam sírva.
- Megvédelek ettől a rohadéktól! Nem érdekel, mi van!
- Könyörgöm! Kérlek! - könyörögtem tovább, mire Rafe csak odébblökte a fulldokló fiút.
- JJ! - rohantam oda az eszméletlenül fekvő JJ-hez.
- Legközelebb megölöm! Csak miattad, CJ! - szólt vissza Rafe, azzal kiviharzott a házból.
- JJ! - guggoltam le mellé könnyekben kitörve. - Kérlek! Ne hagyj itt! Kellesz nekem JayJ! Könyörgöm ébredj! Kérlek... kérlek... - sírtam tovább, miközben a földön fekvő fiú vállára bújtam. Ekkor viszont megéreztem egy kis mozgást.
- Jay? - néztem rá felemelkedve.
- CJ? Jól vagy? Hol van Rafe? - kérdezte hirtelen felülve.
- Hé hé! Lassíts! Lassan! - segítettem fel.
- Mi történt veled? - kérdezte a vállamat vizsgálva.
- Hogy érted? - néztem rá én is a már vérben ázó vállamra.
- Ezt Rafe csinálta?
- Nem...ezt....hát...ideges voltál, és ellöktél, de kutya bajom! Eskü! Gyere, menjünk vissza a többiekhez! - ajánlottam segítve JJ-t, aki hirtelen megállt.
- Ne haragudj! Nem volt szándékos! Csak amikor láttam, hogy megragadja a kezedet, és rángatni kezd, nem bírtam uralkodni magamon. - kezdte magyarázni.
- Hé...semmi baj! Köszönöm, hogy megvédtél! - mosolyogtam rá, majd megöleltem.
- Semmiség. - ölelt vissza, miközben lágy hangon válaszolt.
- Menjünk... - váltam el az ölelésből, és kifelé vettem az irányt. Ám J visszahúzott. Már majdnem összeért a szánk, amikor megszólalt.
- Szeretném ha tudnál valamit. Nem Kie-be vagyok belezúgva....hanem...egy olyan lányba, aki első látásra elrabolta a pillantásomat mindenki másról. Neki van a leggyönyörűbb szeme a napfényben, ő az, akiért meghalnék.... És ez a valaki....
- Én vagyok? - hunytam be a szemem.
- Túl jól ismersz. - válaszolt, azzal egyik kezével közelebb húzott magához, a másikkal pedig megemelte az ajkamat, és megcsókolt. Most viszont viszonoztam a cselekvést. Kb 30 másodperc múlva elváltunk, és csak mosolyogtunk egymásra. Ekkor JJ mindkét karját a derekamra szorította, és felkapva megpördített a levegőben. Persze elnevettem magam. Együtt nevettünk. Hihetetlen, mennyi minden történt velem, mióta hivatalosan is sneci vagyok. Lett egy törődő, védelmező, vicces, kedves és megértő barátom, lett egy vagány, vicces, befogadó baráti társaságom, Rafe sem szivat majd egy ideig, apám pedig....apámat valszeg nem is érdeklem már.... JJ-vel visszaértünk a többiekhez, és elkezdődött egy jó kis társalgás. Volt egy jacuzzi az udvaron, amit nem tudom, honnan szereztek, de vagány volt. Beleültünk, néha csak mindenki csendben ült, vagy éppen a habokkal játszott, volt olyan is, hogy JayJ meg Pope kiszálltak, és kamu verekedésbe kezdtek, mi pedig csak nevettünk a baromságaikon. Nagyon jól éreztem magam. Hosszú idő óta először. Sajnos ekkor beugrott a mai kép. Ahogy a bátyám JJ-t folytogatja. Üti, majd csak szimplán ellöki. Hihetetlen, mire nem képes. Kíváncsi vagyok, hogy azért csinálta, mert szeret, vagy mert apám küldte, hogy keressen meg. Eléggé elmerültem ebben a témában, így egy ideig csak magam elé bámultam. Plusz ott volt még ez a dolog Kie-vel.
- CJ! Minden okés? - szólított meg JB.
- Ja! Igen! Persze! Minden király. - dobtam egy kamu mosolyt felé.
- Mi megyünk. Apám már tuti keres! - indult el Pope és Cleo.
- Szerintem én is megyek. Hosszú napom volt. - kezdtem el kiszállni a habok közül.
- Én is jövök. - szólt utánam JJ, és kiszállt a jacuzziból.
JJ utánam fordult a "szobámba". Pont levettem volna a fölsőmet, amikor megfordultam.
- Kimennél kérlek? - mosolyogtam rá.
- Nem köszi. Maradok! - nézett végig rajtam.
- J... - nevettem el magam lehajtott fejjel.
- Mi az? - kérdezte továbbra is mosolyogva.
- Nincs semmi látnivaló.
- Semmi? Hallod magad? - kérdezte, és közelebb jött. Ezért a pólómat magamon hagytam.
- Nagyon csini vagy! - suttogta egészen közel állva a fülemhez.
- Ja...
- Hazudnék? - kérdezte kicsit elhátrálva.
- Hát...nem vennék rá mérget, de meglehet.
- Hát ha valami hazugság, akkor ez pont nem az! - mondta, azzal egy csókot nyomott a nyakamra. Egyre fennebb puszilgatott, mire az arcomhoz, és utána a számhoz ért. Csókolózni kezdtünk. Viszonoztam a csókot, bár nem tudom mennyire jó ötlet ez. Hirtelen már szembe találtam magam JJ-vel aki a számtól elszakadva csak meredt rám azokkal a tengerkék szemeivel.
- Nekem hidd el.... - fejezte be, azzal belecsípett az oldalamba. Önkéntelenül is az ajkamba haraptam.
- Elhiszem... - mosolyogtam rá, majd egy puszit nyomtam az arcára.
- Nagyon szerencsésnek mondhatom magam, hogy vagy nekem, CJ. - simított végig az ujjával az arcomon, mire én csak elmosolyodtam.
- Megyek aludni. - mondtam ki végül, mire ő csak bólintott és kifelé indult.
- Öhm JJ....
- Hm?
- Aludhatsz velem, ha .... szeretnél... - ajánlottam fel, mire egy mosolyt kaptam válaszul. Befeküdtem az ágyba, JJ pedig mellém. Háttal voltam neki. Pont, mint a hajón. Felém fordult, és átkarolta a derekam. Újra eltöltött az a bizsergető érzés, ami akkor. Elmosolyodtam. Egy kicsit még simogatta a hasam, azzal elaludtunk.
Másnap elmentünk egy buliba. Én JJ-vel táncoltam, Pope meg Cleo szintúgy, Sarah-t meg John B -t viszont sehol sem láttam. Remélem azért jól vannak. Rafe-nek nyoma sem volt hála az égnek. Viszont Toppert, és Kelce-t már kiszúrtam. Elég jól mulattunk, buliztunk, nevettünk. Volt egy nagyon szép, lassú dal, amire JayJ - el táncoltam. Átfogta a derekam, én pedig a kezem a nyakára fektettem. Végig egymás szemébe néztünk. Életem legjobb bulija volt. Amikor mindenki elfáradt, hazafelé indultunk. Kicsit még mindig aggódtam a nővérem miatt, de ott volt vele John B. Vagyis... hát reményeim szerint. Végigsétáltunk a parton, Pope és Cleo előttünk sétáltak kézenfogva, mi pedig mögöttük pár méterre JJ-vel.
- Tűnjünk ki! - kacsintott rám hirtelen.
- Mi? Huh? JJ! - kiáltottam fel nevetve amikor JJ felkapott a hátára.
- Kapaszkodj! - kezdett el futni.
- JJ! Lassíts! - kiabáltam tovább, miközben mindketten kacagtunk. Pope-ék csak mosolyogtak mögöttünk. Egyszer csak észrevettem még egy fejet magam mellett. Cleo volt az.
- Verseny hazáig! - kiáltotta Pope.
- Huhuu! - ordított beleegyezésként JJ, mi pedig Cleo-val csak kapaszkodtunk tovább. Én és JJ értünk vissza először.
- Visszavágót.... követelek! - lihegett Pope, miközben Cleo leugrott a hátáról. Megöleltem, azzal a fiúk társaságában tovább mentünk a ház felé.
- Sarah és John B merre van? - néztem körbe egy kis idő után.
- Tényleg. A buli óta nem is láttam. - nézett rám Pope.
- Én láttam JB-t egy csajjal dumálni. Látszólag élvezte. Valszeg Sarah-nak rosszul jött le. Mondjuk John B nem olyan. Nem tenné meg ezt a nővéreddel. - karolt át J.
- Remélem is. - tettem karba a kezem.
Még beszélgettünk egy keveset, azzal mindenki ment aludni.