20+1 (NCT FF.)

~4. rész~

Megvacsoráztunk, és rengeteget nevettem a fiúk hülyeségein, mert nagyon viccesek voltak.

Egyikük sem hozta fel Chris-t, csak olyanok voltak, amilyenek, látszott rajtuk, hogy nem játsszák magukat. Ez pedig nagyon tetszett.

- A büdös kur- kezdett volna bele egy elég ocsmány mondatba Haechan, miután Renjun arcon dobta a használt szalvétájával.
- Kuss! Az asztalnál ülsz, nem a kocsmában!- szólt rá Mark.
- Úgy értem, az édes drága kertitörpédet!- pontosított a fiú.
Szinte el is felejtettem a történteket...szinte. Ezek a srácok olyan hatással vannak rám, amilyennel meg senki más eddig. Ez fura, mégis jó érzés.

Vacsora után a fürdőszobában álltam a tükör előtt, és szórakozottan igazgattam a hajamat. Már évek óta növesztem, leginkább Chris kedvéért, aki mindig is szerette, ha hosszú a hajam. De hol van már Chris?

Jaemin lépett be a szobába.
- Csak azt akartam kérdezni, hogy melyik szobában szeretnél majd aludni?
Furán nézett rám.
- Mit csinálsz?
- Kaphatok egy ollót?- kérdeztem.

Csak bólintott, miközben a hajamat nézte. Világos volt, hogy tudja, mit akarok.

Egy perc múlva a többi Dream taggal együtt álltak mögöttem.
- Hoztam takarítóbrigádot, ha túl szétszóródna.- vonta meg a vállát Jaemin.
Láttam, hogy Chenle megforgatja a szemét, aztán elmosolyodik.

- Köszönöm.- mondtam.

Határozott mozdulatokkal váltam meg a hosszú hajamtól, a fekete hajtömeg hullott a padlóra. Öt perc múlva váll fölé érő hajjal fordultam a csapat felé.
- Jó lett, hidd el.- mondta Jeno.
- Ez tök menőő!- Jisungnak is tetszett.
- Tényleg?- érdeklődtem.
Mark megsimogatta a fejem, és kiment.
Mindenki érezte, hogy ez egy fontos pillanat.

Hagytak megfürödni, aztán miután kiléptem a fürdőszobából, egyenesen Jaemin szobája felé sprinteltem, mert nem akartam, hogy a többiek meglássanak pizsamában.

Az ágyán ült, és a tévét nézte.
- Hát ez meg... úristen, ez az egyik legjobb horror, amit meg akarok nézni!- kezdtem el tapsolni, és ugrálni egyszerre.
- Gyere, akkor nézzük meg!- paskolta meg a mellette lévő helyet.
Kis híján ráugrottam, mire csak szórakozottan felröhögött.

- Ő meg fog halni.- mutatott egy random emberre a képernyőn Jaemin.
- Neee, ne spoilerezz!- dühösen néztem rá.
Az arckifejezésemet látva elröhögte magát.
- Nyugi, még nem is láttam a filmet. Tököm tudja, kit ölnek le először.
- Ja, ó.. bocsi.
- Semmi baj.
Kicsit távolabb ültem tőle, mert hát ő egy fiú, egy IDEGEN FIÚ!!! A gondolatra elpirultam.

- Min gondolkodsz?- szórakozottan nézett engem.
- Semmi...csak fura lesz itt ennyi fiúval együtt lenni, mármint...velem nem lesznek annyira durvák? Mert ahogy látom, ti szerettek birkózni, meg ilyen fiús dolgokat, például egy random pillanatban fejbe vágni a másikat, ilyesmi. És hát ugye húsz ember, húsz személyiség. Nincs senki, aki nem annyira kedves esetleg? Vagy nem fogok zavarni, de most tényleg? Holnap átjössz velem a WayV-hez? Megmutatjátok majd a zenéteket, olyan kíváncsi vagyok!- hadartam.
Lehalkította a tévét, és közelebb húzódott hozzám.

- Hidd el, nem kell semmitől sem tartanod. Egyáltalán nem lesznek durvák. Vagyis...Nem fognak megváltozni, de veled jobban fognak viselkedni, egyrészt nem hülyék, tudják, hogy a lányokkal nem lehet így bánni, ráadásul kapnának is Taeyongtól!  Itt nincsenek bunkó emberek. Mármint...mindenki tud bunkó lenni, ha akar. Egyáltalán nem zavarsz, amúgy is kellett végre egy normális ember is ide...Csak szólj, és eljövök veled a WayV srácokhoz. Holnap elkísérhetsz a táncóráinkra, és akkor megmutatjuk, milyenek a zenéink.

Már majdnem mondtam, hogy köszönöm, de ekkor valaki belépett a szobába. Belépett? Á, inkább beesett. Hagyjuk.
- Úúú, mit néztek?- kíváncsiskodott Renjun.
- Horrort.- feleltem.
- Jöhetek?- lépett előre egyet.
- Persze.- mondtuk egyszerre Jaeminnel.
- Srááácoook, jöttök filmet nézni? Horror!- kiabált Renjun.

Nemsokára már nyolcan ültünk Jaemin szobájában az ágyon.
- De na, mit csinálsz már? Belerohansz a halálba! Teljesen hülye vagy?- méltatlankodott Haechan, mintha a bugyuta szereplő hallaná, amit mond.
- De hát mindenki ezt csinálja, egy horrorban ezt meg kell szoknod...ne már, most te is? Nem láttad, hogyan halt meg a másik?- mutogattam.

                                    *

Jeno vállán ébredtem. Pislogtam párat, és realizáltam, hol is vagyok és miért. Elmosolyodtam. Eszembe jutott a tegnap este. Nagyon jól éreztem magamat, és még mindig fájt a hasam, annyit nevettem Haechan folyamatos beszólásain. A többiek össze-vissza hevertek egymáson, vagy egymás mellett, és csak a szuszogásukon kívül semmit nem lehetett hallani. Visszaaludtam.

- Jóóó reggelt álomszuszékok!- kiabált Renjun az ajtóból.
- Ááhh...- sóhajtottam, amint felemeltem a fejemet Jenoról.
- Hány óra van?- kérdezte Jisung.
- Éppen elég ahhoz, hogy már felkeljetek!- ment vissza a konyhába.

- Amúgy van valaki, aki nem aludt be a film végéig? Csak mert kíváncsi vagyok, hogy a bohóc túlélt-e.- mondtam már az asztalnál ülve, miközben a reggeli áfonyás palacsintát ettem.
- De cukiiii!- mutatott rám Chenle. Teletömött fejjel úgy nézhettem ki, mint egy zabáló hörcsög, biztos ezért.
-Rham gvondolhs?- kérdeztem teli szájjal.
- Istenemmmm!- mutogatott rám.
- Ahamm...- néztem furán.

- Amúgy túlélt a bohóc, sőt ma nézzük a második részt.- szólalt meg Jaemin.
- És hol van Mark?- jutott szembe, hogy mikor felébredtem, már akkor nem volt a dormban Haechannal együtt.
- A szomszédban vannak, a 127-nel.- felelte Jeno.- De estére visszajönnek, azt mondták.
- Az tök jó, de lehet, hogy ma átmegyek Taeyonghoz, meg a WayV-hez.- jelentettem be.
- Akkor jövök veled.- mondta Jaemin.
- Oké.