Vedd el, ami a Tiéd! -Charles Leclerc ff (Befejezett)

|Nyolcadik rész

Lily Wolff

2020. július 16, csütörtök

Reggel, miután felkeltem, összekészültem, és elindultam reggelizni. Megbeszéltem apával, hogy ma együtt reggelizünk. Épp leültem egy asztalhoz, mikor megláttam. Integettem neki, és le is ült velem szembe

-Szia apa! - köszöntem egy mosoly kíséretében

-Szia Lily! Na mesélj, milyen volt? Meg kell verni? - mosolygott apa

-Nagyon jó volt. Találkoztam az anyukájával akit már most szeretek, utána átmentünk hozzá, és ott töltöttük ezt a pár napot.

-Akkor jó. Örülök, hogy örülsz - mondta apa, majd kikaptuk a kajánkat, és miután megettük, elváltunk, és mindegyünk ment a dolgára. Apa ment valamit intézni, én meg mentem megkeresni Hamiltont. Nagy nehezen, de sikerült megszereznem a szobaszámát a recepciós csajtól, és elindultam arra, amerre volt a szobája. Kopogás nélkül nyitottam be, és a látvány, ami fogadott, már meg sem lepett. Lewis egy szál alsóban rohangált ide-oda, és mikor észrevett, szó szerint rámvetődött, így mind ketten a földön végeztük

-Én is nagyon örülök nektek, de megfolytod Lilyt tesó -hallottam meg egy ismerős hangot - Tárva nyitva van az ajtó, Lewis egy szál alsónadrágban ölelgeti a barátnőmet, aki mindjárt megfullad Hamilton súlyától - vázolta fel a helyzetet Charles

-Charles Leclerc autóversenyző-tudósító urat hallották - nézett be az ajtón Lando

-Hát a fél hotelt nem akarják idehívni? - toltam le magamról a legjobb barátom. Felálltam, leporoltam magam, és körbenéztem. Charles, Lando, Lewis, és én

-Charles Marc Hervé Percival Leclerc! - néztem szerelmem felé

-Ajaj tudja a teljes nevedet - nézett Lando úgy, mint aki fél

-Félek...- nézett rám szintén félve Charles

-Ott hagytam nálad a fél ruhatáramat, de a bőröndben ugyan úgy tucatnyi ruha volt. Este, miután odaértünk, elkérted a kulcsodat, majd otthagytál annyival, idézem ,,Holnap találkozunk. Jóéjt, szeretlek!" Egyedül kellett felcipelnem azt a baszott nehéz bőröndöt. - néztem rá mérgesen

-Sajnálom? - nézett rám kérdőn

-Sajnálhatod is! - mondtam halál komolyan

Igazából miután kibeszéltük magunkat, mindenki visszament a saját szobájába, kivéve Charlest. Ő hozzám jött. Szépen csendben fekszünk (jobban mondva ő fekszik az ágyon, én meg mellkasán, és simogatja a hajam), mikor kopogtak

-Pedig már majdnem elaludtam - vágtam be a durcát - Ki az? - kiáltottam egy hatalmasat, mire benyitottak - Szia apa

-Szia Lily, Leclerc! Megzavartam valamit? - nézett kínosan, mire megráztam a fejemet - Akkor jó. Nem hiányzik neked valami?

-Per pillanat nem. Minden megvan. - jelentettem ki

-Hát akkor ez biztos nem a tied, ugye? - lóbált meg egy belépőkártyát

-Babám, te komolyan elhagytad a belépőkártyádat? - nevetett fel a barátom

-Jólvan na. Ilyen vagyok. Elhagyok dolgokat. A ruhásszekrényem felét is elhagytam a szekrényedben Monacoban - mondtam, miközben felálltam, és elvettem apától a belépőkártyámat - Köszi apa! - nyomtam egy puszit arcára

-Nincs mit. Nem is zavarok tovább. Vigyázzatok egymásra! - indult meg az ajtó felé, és amint kinyitotta azt, meghallottam Lewis hangját

-Wolff papa ne tessék zavarni a szerelmeseket! - ordított Hamilton pár szobával arrébbról. Igen utólag kiderült, hogy pár szoba választ el minket

-Nem zavarom őket Hamilton, fogd be a szádat! - csukta be maga mögött az ajtót apa - Gyere csak ide Lewis Hamilton! Kapjalak a kezem közé - kiabálta apa annyira, hogy behallatszódott

-Wolff ne üvöltsön már! - jött egy ismerős hang a fürdőmből, mire mi összenéztünk meglepődötten Leclerccel. Pár másodperc múlva Lando lépett ki a köntösömben, és hajszárító törölközőmmel a fején

-A faszom Lando mi a kurva életet keresel itt?! - néztem rá - Itt ma mindenkinek elment az esze?? - dörzsöltem orrnyergemet - Na öltözzél fel, de vihar gyorsan! - parancsoltam rá, mire ő visszafutott a fürdőbe, és felöltözött. Miután kijött vissza akarta adni a köntöst, meg a hajszárító törölközőmet - Köszi, de a köntöst tartsd meg. Undi - dobtam vissza neki, majd mikor kinyitotta az ajtót, megláttam apát Lewisen feküdni

-Ti kajakra összebunyóztatok? - nézett Lando rájuk

-Jobb kérdés. Mit kerestél a lányom szobájában, és mit keres nálad a köntöse? - nézett apa Landora

-Hát az úgy volt...- kezdett bele, majd elfutott az idiótája. Ennél hülyébb barátok nem is léteznek. Hát igen. Ilyen, ha a száguldó cirkusz a családod.