|Tizenkilencedik rész

484 15 0
                                    

Lily Wolff

2020. augusztus 16, vasárnap

Ma viszonylag nyugis a hangulat, mindenki próbál koncentrálni a mai futamra. Charles ilyenkor kitartóan edz, alszik, és eszik, és egyéb megbeszélésekre, szponzori eseményekre, sajtótalálkozókra megy, úgyhogy magamra maradtam. Gondoltam elmegyek, csinálok valamit Szofival és Rékával, így egy órával a futam kezdődése előtt. Ez a terv persze addig működött, amíg be nem kopogtam az ajtójukon...

-Sziaa drága Szofim! Mi jót csináltok? – kérdeztem, miközben beljebb sétáltam

-Egyedül búslakodok drága, a barátnőnknek randija van – mosolygott

-Najóóóó, és mit csináljunk addig?

-Hát elmehetünk sétálni. Talán sétálva mire kezdődik a futam, oda is érünk, mert nagy a forgalom.

-Úgy legyen. Írok Charlesnak, hogy a pályán találkozunk – kaptam elő a telefont

-Oksa, én is írok Rékának hogy ott leszünk – mondta Szofi, majd ő is pötyögni kezdett

Odafeléúton az előző két nap történéseiről beszélgettünk, például hogy Lewis, Charles és Lando honnan startol ma (Lewis első természetesen, Charles 9., Lando pedig egyel Charles előtt 8.) és hasonlók.

Lewis Hamilton

A dátum nem változott

-És akkor képzeld el, hogy Max mennyire ki volt akadva, hogy Bottas megelőzte, és harmadikként kell indulnia! – meséltem Rékának a tegnapi időmérő történéseit

-Hát igen, ez ilyen néha. – válaszolta Réka egy bájos mosollyal. Nem voltunk túl eldugott helyen, a pálya mellett voltunk egy kis füves területen. Innen be lehetett látni az egész pályát, csodaszép volt.

-Lew? – nézett rám Réka

-Igen? – kérdeztem

-Mennyi időnk van még?

-Körülbelül fél óránk, miért?

-Csak kérdeztem. Nehogy miattam késs el bárhonnan is – mosolygott rám – Nézd csak ott megy Lando! Inthetek neki?

-Persze, ha észrevesz a vaksi – nevettem fel hangosan, és erre felfigyelt a kissrác, és vissza intett Rékának

-Juuj úgy szeretem ezt a srácot. Olyan kis cuki, gyerekes, és imádnivaló – engedett el egy bályos mosolyt

-Jobban szereted őt nálam? Ezt most magamra vettem, és megsértődtem – fontam keresztbe a kezeim, majd kissé oldalra fordultam

-Neem, Lewis, tudod hogy téged jobban szeretleek – simogatta meg a hátamat – Jaj Lew, ne csináld ezt légyszii – nézett bociszemekkel – A bociszemeknek csak nem tudsz ellenállni, nézz már ide – könyörgött. Lépnem kellett. Úgy éreztem itt az idő, már lassan két hete ketten járunk mindenhova, több időt töltünk együtt. Egy hónap ismertség elég egy kapcsolat kialakításához, nem? Lily és Charles is valahogy így kezdte.

-A francba is Réka – jelentettem ki, majd felé fordultam, tenyeremet az arcára helyeztem, és közelebb hajoltam hozzá – Ne mondd hogy te nem akarod – néztem rá komolyan és szeretettel telve. A lány csak bólogatott, majd közeledni kezdett hozzám. Már majdnem. Miliméterek választottak el minket, amikor is

-Sziasztok skacook! – köszönt egy ismerős hang, amire odakaptuk a fejünket mindketten, kizökkenve az előbbi helyzetből

-Szia Lando – nyelt egy nagyot Réka

Vedd el, ami a Tiéd! -Charles Leclerc ff (Befejezett)Où les histoires vivent. Découvrez maintenant