Elveszett lélek BRÚNÓ. FF.

12 rész

-Szájjal le rólam nekem barátnőm van neked barátod.-mivan barátnője?

-Jaj ugyan kiaz?

-Nem egyértelmű hogy Nati?-szinészi tehetségem elővettem bár megszólalni én akartam.

-Chhh látszik rajta hogy nem festett szőke magyarul szőke liba.-erre Laci kinyitotta nagyra a szemeit.

-Hallod húzz már el!-ált fel Laci a a csajszi kiment egyszerűen én meg csak néztem mi is történik. -Öhm Nati ne haragudj nem tudom mi ütött bele eddig tök kedves volt előttem.

-Ugyan nem tehetsz róla.

-Najó mostmár iszunk?-emelte fel a piás üveget Peti.

-Én nem iszom valakinek vezetni is kell.-mondta Bruno.

-Majd vezetek én nyugodtan igyál.

-Biztos?-erre csak bolintottam majd elvett egy pohár piát amit lehúzott. Teltek az órák ahogy a pia is fogyott. Brúnó már elég részeg volt éppen Petivel a konyhába beszéltem még ő volt jó állapotban. Ezt a baráti pillanatot Bruno zavarta meg ahogy bejött Peti el is ment.
Fantasztikus komolyan itt hagyott egy részeg palival.

-Ohmm Bruno mennyünk haza?-elém alt szószerint fel kellett rá nézem.

-Gyönyörű vagy.-a fülem mögé tűrt egy tincset és közeledett.

-Bruno ezt nem kéne.-súgtam ajkaira.

-Miért ki tiltja meg?-suttogta vissza és a szemembe nézett.

-Bruno....részeg vagy......

-Akkor? Mikor veszed észre hogy szereltek?-lehajtottam a fejem kicsit gondolkozni de egyértelmű volt a döntésem.

-Mennyünk haza.-elindultam kifelé jött utánam. Beültünk a kocsiba csendben telt a haza út. Hazaértünk Bruno veszekedett egyet az ajtóval amíg megkerestem a kulcsot.
Bementünk a házba lerugtam a cipőt végre levehetem ezt a ruhát. Besiettem a szobába felvettem a pizsomám addig hallgattam ahogy Bruno mond kint.

-Szöszi éhes vagyok!-kiabálta míg én a sminkem mostam.

-Egyél.

-De mit?

-Bruno mindjárt menyek.

-De nekem most kell.

-Méghogy én vagyok a hisztis.

-Natália mikor leszel kész?

-Pár perc.

-Eddig megpusztulok.-végül gyorsan lemostam mindent és kimentem hogy fogja már be.

-Igaza volt Lacinak.

-Miért is?

-Soha nem áll be a szád!-a konyhában keresni kezdtem neki valami kaját.

-Ellentétben veled legalább nem csendben ülünk mint két néma.

-Amiota itt vagy kénytelen vagyok beszélni.

-Látod megtanítottalak.-mondta büszkén végül egy gyors szendvicset csináltam neki. -Amúgy jó a segged.- a vérkeringésem le is ált itt helyben.

-Öhm Bruno inkább egyél addig is nem beszélsz.

-Hade most miért?

-Mindegy egyél amúgy Zalán?

-Nekem szólt hogy ma este nem lesz itthon apudékni alszik.

-Ja jó én menyek aludni.-pont elindultam de ő felvett az ölébe.