Vedd észre, hogy belédszerettem!!! (Dazai × reader) ~BEFEJEZVE~

"Jól vagy?"

Tanizaki laptopján magatokban elolvastátok a szöveget. Emberrablás történt és az is megvan, hogy kit raboltak el. Azt az anyukát és a kislányát akiknek odadtad az esernyőd.

-Hmmm valami észrevétel?-Fordult körbe Tanizaki

-Én láttam reggel őket!-Szólaltál meg mire feléd fordultak-Miközben jöttem, szakadt az eső és odadtam az esernyőmet.

-Ezért áztál el?-Kérdezte Dazai
-Ühüm. Az anyuka megköszönte, de nagyon ijedt volt és hallottam, hogy azt gondolja: "Csak el ne vigyen mindek az az ember, az a bolond férjem"

-Oké akkor ezek szerint az elrabló a férfe volt. Nakahara-chan te mész és melléd még valaki...-Töprengett Kunikida

-Elvállalom Kunikida!-Szólalt meg Dazai
Ez hiányzott még neked.

-A kérdés márcsak az, hogy hol lehetnek!-Szólalt meg Yosano
-Ranpo?-Fordult a fekete hajúhoz

-Túl homályos az egész, az biztos, hogy az erdőnél lesz.

Erdőnél... beaktiváltad a gondolatolvasást és megpróbáltad kizárni az irodát és az erdő hangjaira koncentráli. Fájt a fejed, de hallottál egy kis mondtatfoszlányt:"segítsen már valaki" Mindent beleadva rájöttél, hogy egy elhagyatott házban vannak. Deaktiváltad a képességed, a hatótávja éppen elér az erdőig és már az is megterhelő. Mivel érezted, hogy a földre zuhannál ezért egyből megszorítottad a melletted lévő karját. Dazaiét, de ez cseppett sem érdekelt.

-(Név)-chan? Jól vagy?-Kérdezte mire felénk nézett mindenki

-Tudom merre vannak! Az erdő szélén egy romos házban-Mondtad Dazaiba kapaszkodva a fejed szét akart szakadni, de bírtad.

-Hogyan?-Kérdeztek szinte tökéletesen egyszerre
Dazai leültetett. Így azért stabilabb voltál.

-A képességemmel. Az erdő felé irányitottam, de mivel a hatótávja csak addig ér ezért eppen hallottam azt, hogy"segítsen már valaki"
A többiek elismerően néztek.

-Akkor nem tétlenkedünk, Dazai, Nakahara-chan ti mentek! Most!-Szögezte le Kunikida

-Elötte egy fájdalomcsillapítót kaphatnék azért...-Szólaltál meg

-Miért is?-Kérdezte Kunikida, de mielött válaszolhattál volna Dazai megszólalt.

-Ahogy (név)-han említette, hatótáv emelett az embertömeg is számít. Mivel esik az eső kevesen vannak az utcán. Nem felejtem el azt amikor nekem kelett (név)-chanért elmenni, mert Chuuya nem ért rá. Dogát írtak a tanár és az osztálytársai gondolataiban olvasott, elfelejtette kikapcsolni és amikor kilépett összeesett. Időben elkaptalak.-Mesélte Dazai mire te kicsit feszülten érezted magad, ugyanis minden amit mondott igaz volt.

-Értem. Atsushi! Hoznál akkor?
-Egy pillanat és itt vagyok.
Tényleg gyórs volt. Bevetted és elindultatok. Picit még lüktetett, de nem vészesen.

-Azóta volt hasonló eset?-Kérdezte Dazai
-Nem is egyszer.

-Nagyon megijesztettél akkor. Mosolyogva várlak, hogy elvigyelek a maffiához erre te összeesel elöttem.

-Utólag 4 évvel is bocsi.

Egyre közeledtetek az erdőhöz. Beaktiváltad a képességed. A hangot követve mentetek. Az épülethez érve megálltatok.

-Elkapjuk a férfit addig a másik lenyugtatja az áldozatokat?-Kérdezted
-Igen, én elkapom.
-Oké.

Felhívtátok a rendőröket és berontottatok. A férfi odakapta a fejét. Az asszony a gyereket magához szorította, a férfi kezében lévő fegyver pedig rá szegeződött. Dazai elindult a férfi felé te meg a nőhöz. Felismert.

-Te vagy reggelről.
-Úgy van. Nem kell félniük a nyomozóirodától jöttünk.

-Nagyon szépen köszönjük. Azt hittem meghalunk a volt férjem által.-Hajtotta le a fejét.

Pisztoly hangot halottál majd éles fájdalom nyilalt a válladba. Odakaptad a kezed. Meglött az a seggfej. A nő ijedtében a szája elé kapta a kezét. Hátrafordultál Dazai meglepődötten nézett rád. Elkaptad a rémült tekintetét. Biztosítani akartad, hogy jól vagy, de ekkor a férfi Dazai hasába rugott aki hátrarepült a falnak. A fölötte lévő vascső meg lezuhant. Dazai a kezével ki akarta védeni. Ki is védte, de az nagyott reccsent. Eltört a keze.
A válladat fogva felálltál.

-Na nem hittem volna, hogy ilyen bénák vagytok. Te kislány meg állj el a feleségemtől vagy megöllek.

-Álmondban! ÉS kit nevezel te kislánynak!?-Néztél rá gyűlölettel.

- Nem vagy több 13-nál!

-18 vagyok, de seggarc. Na nem lősz!
-Te akartad!-Lőtt

-Fusson!-Kiálltottad a nőnek aki a síró gyerekével arréb ment, kitértél a golyó elől.

A férfi felé vetted az irányt miközben elővetted a zsebedben lévő kést. Már majdnem ott voltál amikor az oldaladba pokolian erős fájdalom hasított. Odanéztél. A férfi egy kést szúrt beléd.

-(Név)-CHAN!!-Üvöltött Dazai és megpróbált feltápászkodni.

A vér ízét érezted a szádba. Utáltad, bár ki szereti? A férfira néztél majd egy lendülettel belevágtál a torkába. Ugyanis csak addig értél fel. A férfi meglepetten esett össze. Nem halt meg. Az oldaladhoz kaptál amiből erősen folyt a vér. Éppen eldőltél volna amikor Dazai elkapott és felkapott. Homályosan láttál, de boldog voltál.

Megnyugvást éreztél Dazai karjába. Épphogy halottad amit mond:"(Név)-chan! Tarts ki!" Majd elsötétült elötted a világ...