Vedd észre, hogy belédszerettem!!! (Dazai × reader) ~BEFEJEZVE~

"Most te vagy számomra az első!"

Hangokat hallasz. Chuuya ideges hangját és Dazai szomorú hangját.

-Miért nem mentetted meg!

-Chuuya már háromszor elmondtam, hogy nem értem oda időben!

-Ne fogd erre te idióta! A hugom itt fekszik órák óta! Te nem tudod milyen érzés!!
-Igazad van nem tudom...

Ők nem tudják, de magadnál vagy csak nem nyitod ki a szemed. Fáj a vállad és az oldalad. Chuuya megfogja kesztyűs kezével a kezed. Nem vársz többet, lassan kinyitod a szemed. Chuuya néz rád, mikor látja, hogy magadnál vagy elmosolyodik. Dazai mellettem ül felkötött kézzel ami valószínűleg be van gipszelve.

-Hugi!

-Sz-szia Chuuya-Mosolyogsz rá
Chuuya megkönnyvebülve dől hátra a széken

-(név)-chan!-Nézett rád Dazai
-Dazai, köszi, hogy elkaptál.

-Rám ijesztettél, de a bátyádra mégjobban. Kitörte az ajtót és új parkettát is vehetünk-Regélte
-Tényleg?-Néztél rá

-Szerinted!? Hirtelen a munka kellős közepén Dazai hív, hogy megtámadtak és eszméletlen vagy. Se szó se beszéd nélkül repítettem-Mondta arcába húzott kalappal

-Te vagy a legjobb testvér-Próbálatam felülni, de se a vállam se az oldalam nem engedte ezért visszadöltem-Mennyi idő telt el?-Kérdeztem

-Öt óra-Válaszolták egyszerre.
-Upsz! Ezt jól megcsináltam.

-De átmentél az iroda felvételijén!
-Tényleg?

-Igen, bár nem kellett volna megsérülnöd, de átmentél
Ekkor megszólalt Chuuya telefonja. Mori hívta, mikor Dazai meghallotta ex főnöke hangját levegőt se vett sőt meg se mozdult. Chuuya idegesen rakta le

-Mi a gond?-Kérdeztem
-Most azonnal dolgozni hív! Nem érti meg, hogy veled akarok lenni! Á nem. Ch!

-Chuuya én el vagyok egyedül...
-De én nem akarom, melletted akarok lenni! Ch! Ki van az irodába még!?

-Én és Yosano, de ő neki ma berugok kedd van!

-Akkor... (név) Dazaival leszel! De ha bármit csinálsz vele kinyírlak Dazai! Komolyan mondom!-Mondta te meg beletörödtél, hogy Dazai nálad alszik...
-Ne aggódj Chuuya! Otthon van a könyvem! Az jó kis támadóeszköz

-"Azért a baltát rakd oda"-Gondolta
Dazai persze észrevette, hogy olvasom a gondolataikat, de nem szólt.
-Oké-Válaszoltam

Chuuya rám nézett, persze leesett neki, de nem szólt semmit csak megölelt.
-Sietek haza!

Chuuya kiment mi meg ott maradtunk. Yosano megvizsgált majd Dazaira támaszkodva elindultatok
-Tényleg nagyon megijedtem!-Nézett le rád

-Én csak ideges voltam. Le kislányozott az a seggfej!

-Eggyáltalán éreztél fájdalmat?

-Persze, de elöbb végezni akartam vele. Tényleg, mi történt?
-A rendőrök el vitték, a nő meg nem győzött hálát adni. Utánna rohantam veled Yosanohoz.

-Eltört a karod!-Szólaltam meg
-Hát igen ez van. Jobb, mint a fejem nem?
-De... Í!-Kaptál az oldaladhoz
-Mi a baj?
-Semmi csak fáj. Mehetünk!

Hozzátok érve kinyitottad az ajtót és bementetek te meg egyből ledöltél a kanapéra. Ha eddig nem akkor most nagyon fájt az oldalad. A vállad nem nagyon. Dazai leült melléd. Nem szólaltatok meg. Nem is baj. Próbáltad a fájdalmat csillapítani, Dazai meg elfáradt. De annyira, hogy mikor már ültél az ölembe dőlt és csendesen szuszogott.

-Ez most komoly!

Nem akartad megmozdulni biztos fáradt nem kelltél fel, de ülve nem tudsz aludni ráadásul pokoli fájdalmad van. Próbálkoztál majd csak sikerült. Nem álmodtál semmit és hamar fel is kelltél. Dazai mosolyogva nézett rád a mogyoróbarma szemével.

-Remélem jól aludtál-Nyüszögted az oldalad fogva.
-Én jól! Nagyon fáj?
-Szerinted!?

-Nem veszel be fájdalomcsillapítót?-Kérdezte
-Elfogyott, Chuuya elfogyasztotta minden reggel egy jó nagy borozás után.

-Mindjárt jövök-Állt fel
-Hova mész?

-Veszek fájdalomcsillapítót, mindjárt itt vagyok.

A mindjárt fél órár jelentett addig te mindent megpróbáltál, de csak nem múlt el. Mire Dazai visszaért te már kétszer kaptál hisztirohamot.

-Mi tartott eddig?
-Zárva voltak. Ezért elmentem máshova.

-Képes voltál elmenni csak azért, hogy hozz?-Döbbentél le miközben bevetted a másodikat ami elkezdett hatni ezért leültél mellé.

-Igen, most te vagy számomra az első!-Válaszolta

Kicsit zavarba jöttél ezért elkaptad a fejed.

-Most már jobb?
-Mérföldekkel.

-Szerinted Chuuya megölne ha az ágyába aludnék?
-Ebben biztos vagyok. Baltával várna őrült gyilkos tekintettel.

-És ha veled.

-Talán nem baltával várna. Hanem láncfűrésszel...-Gondolkoztál

-És te megengednéd?
-Nem

Egymás mellett ültetek míg el nem mentél fürödni.

-Segítsek?-Kaján vigyor ült ki az arcán
-Ha piros hó esik!-Csaptad be az ajtót és a biztonság kedvéért kétszer is bezártad.

Mikor végeztél jött a nagyobb gond. Hogyan rakjad fel a kötést.

-Naaa ebben hadd segítsek!-Jött oda

Tudtad, hogy végig ezzel csesztetne ezért hagytad, de pislogás nélkül nézted az "elfújta a szél" című könyvel a kezedben. Szerencsére Dazai felfogta a helyzetét, hogy egyből lecsapod ha olyat csinál. Ezért óvatosan bánt veled. A válladnál viszont nem tudtad volna lecsapni ezért csak imádkoztál, hogy nehogy. Szerencsére Dazai nem csinált semmit eddig. De ahogy végzett a fürdéssel te meg félálolmba voltál ledőlt melléd.

-Mit csinálsz?-Nyüszögted komásan
-Alszok.
-De az ágyamban!
-Zavar?
-Ühüm.-Néztél rá a szemedet dörzsölve.

-Ne csináld már (név)-chan!-Nézett rád bociszemekkel.

-Hahhh oké maradj!-Döltél vissza, de a takaródat elcsórtad. Komolyan azoknak a szemeknek nem lehet ellenálni!

-Takaró?
-Szerezz magadnak.-Fordultál el a hátat fordítva neki
-Oké.-Karolt át

Abban a pillanatban rákvörös lehetett a fejed, de ez szerencsére a sötétben nem látszott. Pulzusod az egekben, a szíved meg a torkodban dobogott.

-E-el e-engednél?-Hebegted
-~Neeeeem~-Fogta meg az arcod.-Ég az arcod

-Talán mert zavarban vagyok!?

-Á zavarban vagy?

Na ha az elöbb rákvörös volt a fejed akkor ez még egy árnyalatot rárakott.
-I-igen.

Dazai mosolyát még a sötétben is láttad. Ki akartál mászni a karolásából, de nem engedett. Végül feladtad és olyan zavarban aludtál el, mint még soha. De megnyugtató volt egy idő után, hisz biztonságban vagy!