Jeon Jeong Guk a nyári szünetét kihasználva, munkát keres magának. Szerencséjére éppen a Kim's Coffee-ban keresnek felszolgálót. Rá is repül, s nem sokkal utána hívják, hogy kezdheti az első munka napját. Ekkor ismerkedik meg Park Jiminnel, aki hama...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
💑🏻
Likes: 2794410 Comments: 37993
- Istenem de cukik vagytok...- sóhajtott fel Jimin.
Megbeszéltük, hogy őt nem zavarja ha együtt vagyok Taehyunggal, ugyanis már nem érdekli őt. Azt is elmondta, hogy Yoongi tetszik neki és hamarosan be is vallja neki, amit jó ötletnek tartottam.
- Nagyon cukik.- forgatta a szemeit a barátom.
- Most miért?- kérdeztem.
- Nekem semmi bajom veletek, de rajtad kívül senkiért nem vagyok oda aki meleg.
- Jimin is az.- ütöttem fejbe.
- Igaz. Ne haragudj. Természetesen téged is bírlak.- mosolygott a barátomra.
- Helyes. Most, hogy ezt megbeszéltük, dolgozzunk.- indultam el a mosogató irányába.
- Yoongi...- kezdett bele Jimin.
- Igen?- nézett fel a válla fölött, miközben eltörölgette a poharakat.
- Lenne kedved eljönni holnap, velem valahová?
- Este?
- Igen.
- Rendben. Jungkook, te is jössz?- nézett rám.
- Nem, én ma Taehyungnál alszom. Meg holnap is.- hazudtam.
- Nálam alszol?- jelent meg mellettem.
- Igen, megbeszéltük, nem emlékszel?- vágtam hülye fejet, hogy értse.
- Ja, de!
- Belement valami a szemedbe?- hunyorított Yoongi.
- Ja... ja!- vakartam meg a tarkómat.
- Nekem mennem kell. El lesztek?- törte meg a kínos szituációt a párom.
- Hová mész?
- Majd megtudod este.- kacsintott, majd otthagyott minket.
- Jesszusom, Kook! Több köztetek a szexuális túlfűtöttség, mint a lámpákban az áram.- legyezte magát.
- Maradj már, Gi.- nevettem fel.
- Gi?- lepődött meg a másik.
- Így hív, ha zavarba jön.- nevette el magát ő is.
- Egyébként nem hiszem, hogy olyan dolog várna este.
- Hát... ebből az emberből én mindent kinézek. Láttad te már őt egyébként? De, hogy úgy tényleg. A pasik és a nők is meghalnának csak, hogy egy pillantást is rájuk vessen.
- Na de Gi! Csak nem a pasimra fáj a fogad?- viccelődtem.
- Nem, dehogy. Tudod, hogy nem vagyok meleg.
Minél jobban fírtatta ezt, annál jobban láttam Jiminen, hogy elszomorodik.
- Jól van na. De te vagy az egyetlen akinek nincs még senkije.
- Hé! Jiminnek sincs!- mutatott rá.
- Jó, lehet. De illene már valaki nektek is.
- Az én hercegnőm még nem ért ide Dél-Koreába, jó?
- Na várjál már! Ne mond, hogy...
- Ja, de. Találkoztam instán egy csajszival. Thai földi, de esküszöm neked, nála gyönyörűbb lányt még nem láttam.- áradozott, Jimin pedig lerakta a kezében lévő kávés zacskót, majd berohant az öltözőbe.
- Mi lelte?- nézett utána.
- Nem tudom, talán megvágta az ujját.- vontam meg a vállamat.- Megnézem.- siettem utána.- Jimin!- siettem oda hozzá, mikor megláttam, hogy sír.
- Olyan hülye vagyok...- csuklott el a hangja.
- Figyelj. Bármennyire is hosszú és kegyetlen az út, a végén meg fogod szerezni amit akarsz. Csak küzdj érte.
- Igazad lehet...- törölte le a könnyet.
- Szerintem van rá esély. Próbáld meg.- böktem oldalba a könyökömmel.
- Köszönöm, hogy itt vagy nekem, nélküled nem is tudom mit csinálnék.- pillantott rám egy hálás mosollyal.
- Ezért vagyunk barátok, nem?
- De.- bólintott.- Menjünk vissza.
- Igen. Yoongi a végén még azt hiszi, hogy elvéreztél.- nevettem.
- Azt mondtad neki, hogy megvágtam magamat?
- Igen.
- Basszus... akkor egy sebtapaszt gyorsan felrakok. Mindjárt jövök.
- Okés!- hagytam ott.
Boldog voltam, ha a barátaim is azok voltak. Szerettem a mosolyukat és azt ahogyan viccelődünk egymás mellett. Azt hittem, hogy dolgozni keményebb és sokkalta unalmasabb, de így, a barátaimmal, egészen szórakoztató.
A nap vége fele jártunk, mikor a zsebemben a telefon csörögni kezdett. Taehyung volt az.
- Szia!- szóltam bele.
- Szia... Tudod gondolkodtam és.... nem adom oda a céget Namjoonnak. Nem rég jöttek vissza a nászútról és beszélgettem vele. Szerintem meg kéne tartanom.
- Szerintem is. Szereted ezt csinálni, látszik rajtad.
- De akkor lehet lesznek következményei a kapcsolatunknak... nem bánod?
- Nem.- ráztam meg a fejemet.- Tudja meg a világ, hogy én szeretlek és te is engem és nem állhat közénk senki.
- Imádlak.- sóhajtott.- Akkor marad minden úgy ahogy van.
- Így van. Átmenjek ma akkor?
- Van egy jobb ötletem.
- Mi?
- Holnaptól költözz hozzám. Minden nap bevinnélek a suliba, meg munkába is.
