Maffiába szeretve

8.fejezet

-Azt, ami az enyém.

-A cuccaidat már rég vissza kaptad, amit meg nem, azt meg már régen kidobtam.

-De butus vagy cica, rád gondoltam.

- Egy nem vagyok a cicád, kettő tűnj el.

-Nem is örülsz, hogy látsz? – állt fel egy hatalmas vigyorral, majd közeledni kezdett. Automatikusan hátrálni kezdtem.

-Nem, rohadtul nem örülök, tűnj el.

-Pedig régen örültél. Most pedig együtt leszünk, mint a régi szép időkben, csak te jó kislány leszel, és azt teszed, amit mondok. – már szinte előttem állt. Az arcán egy pszichopata mosoly kapott helyet. Még egy lépést tettem hátra, kezdtem kétségbeesni. Mikor neki mentem valakinek a lehető leggyorsabban fordultam meg. Dominic állt a hátamnál, s ahogy neki mentem rögtön át ölelte a derekamat. Kivételesen örülök, hogy csak úgy „megjelent".

-Ő ki? –kérdezte Noelre mutatva.

-Csupán egy barát – válaszolt helyettem. A szemeiben látszott, hogy képes lett volna megölni minket.

-Akkor megköszönném, ha távoznál. – mondta nyugodtan, de az izmai megfeszültek.

-És ha nem?- kérdezte merészen.

-Mond neked valamit az a név, hogy „Black?"- kérdezte Dominic. Noelnek leesett, hogy kivel is áll szemben, majd bosszúsan rám nézett.

-Még nem végeztünk – lépett le. Megkönnyebbülten sóhajtottam fel, Dominic pedig elengedett.

-Köszönöm – néztem rá hálásan. Lehet mégsem olyan rossz? Vagy lehet, csak ágyba akar vinni, hogy dicsekedhessen vele, hogy még egyet sikerült ágyba vinni?

-Nincs mit, de jobban is vigyázhatnál.

-Vizet, üdítőt?

-Egy pohár vizet légy szíves

-Gyere, ülj le –töltöttem két pohár vizet.

-Ezt amúgy elhagytad – vette elő anyu karkötőjét a zsebéből. Hogy a pokolba nem tűnt fel, hogy elhagytam?

-Köszönöm, légy szíves felrakod?- nyújtottam ki a kezem.

-Persze – tette fel a karomra. –Szeretnéd, ha maradnák?

-Ahogy gondolod –válaszoltam. Feltartani sem akartam, de egyedül sem akartam lenni.

-Rendben. Mit csináljunk?

-Film?