Társkeresésre képesítve [Szünetel]

A fekete doboz

Sköll egy unott sóhaj közepette figyelte a múzeum ajtaján befelé szállingózó embereket. Fiatalok, idősek, volt egy kisebb felnőtt csoport, akik közt kiosztottak valamit, amit később a nyakukba akasztottak. Vetett eztán egy pillantást a furcsa hajó irányába, amiről a hanglejtése alapján Manfred valami nagyon fontosat mesélhetett Tianának. A nő csendben hallgatta őt, néha hümmögött. Sköll a mancsai közé hajtotta a fejét, ismét felsóhajtott. Értette ő, hogy Manfred kedvelte Dimitrit, mi több... szerelmes is volt, de a múzeumi túrákat már kifejezetten unta. Sokat battyogtak, beszélgettek, miközben azokat a kiállított dolgokat nézték. Nem értette, mi olyan érdekes van azokban a dolgokban, hogy Manfred képes többször is visszatérni egy-egy terembe.

Ahogyan nézelődött, fél füllel Manfredot hallgatva, az emeleti lépcső felől egy ismerős alak sietett le, és feléjük vette az irányt. Sköll hirtelen fellökte magát, finom farkcsóválással jelezve a vörös hajú nő számára, hogy örül az újbóli találkozásnak. Érezte, hogy Shell mindettől felvidult, és mosolyogva, lopva integetett neki menet közben. Manfred és Tiana nem vették észre a tárlatvezetőt, ameddig az melléjük nem toppant mosolyogva, diszkréten megköszörülve a torkát, hogy magára vonja a figyelmet.

– Sziasztok – köszönt a nő finoman, mosolyogva. – Manfred, Sköll... örülök, hogy újra itt láthatlak titeket, a hölgyet pedig szeretettel üdvözlöm a múzeumban.

"Hello" nyammogott fel Sköll, amiért cserébe egy tündöklő mosolyt kapott.

– Shell, szervusz! – szólt vidáman Manfred, alighogy szembefordult a Shellel. – Kellemes meglepetés! Hogy vagy, kedves?

– Remekül, köszönöm. És az a pizza egyszerűen isteni volt. Hatit szegényt úgy kellett vigasztalni, mikor rájött, hogy nem haza viszik a kaját, hanem nálam marad! – kacagott fel Shell vidáman. – Dimitri pedig csak áradozni tudott a Mama konyhájáról. Én meg tegnap óta azon töröm magam, hogy össze tudjak hozni egy olyan napot a következő hónapra, ahol azzal a dinkával együtt mind a ketten szabin lehetünk. De a jelenlegi állás szerint úgy tűnik, még Tom Cruise sem tudná megoldani ezt a küldetést – sóhajtott fel végül szemforgatva, majd hirtelen fülig érő mosoly ült ki arcára. – Segítségetekre tudok valamiben lenni?

– Őszintén bevallom, nem tudom – felelte Manfred szórakozottan, majd lopva barátnőjére pillantott. – Tina?

– Ne nézz így rám, te csirkefogó – kuncogott fel a nő egy rosszalló fejcsóválás közepette, és odafordult Shellhez. – Ez a csibész, meg a férjem nemrégiben járt erre egy vezetett túrán azzal a bizonyos Dimitrivel, akit emlegettetek. Csupa jót tudtak csak mesélni, így kedvem támadt múzeumot látogatni – tette hozzá egy csibészes kacsintás közepette, mikor Shell tekintete felcsillant.

– Felettébb örülök, hogy jó hírünk járja – bólintott Shell sokatmondóan, miközben vetett egy röpke pillantást a karórájára. – A kedves kolléga úr említette, hogy jönni fogtok majd a nap folyamán, de pechére még a túráját vezeti. Addig szívesen állok rendelkezésetekre. Van egy röpke szünetem a következő körig.

Sköll bánatára Tiana kapva kapott az alkalmon, hogy Shell körbevezesse őket. Unottan battyogott Manfred oldalán, ha megálltak, ő azonnal leült, jól tudván, hogy hosszú percekig fognak egyhelyben rostokolni. Szívesebben lett volna kint a kutyaparkban, heverészett volna az árnyékban, de igazából már egy kiadós futásnak is örült volna. Manfred ígérte neki, hogy majd Hatit is elviszik magukkal pár nap múlva abba a parkba, ahol szabadon lehetett futni. Tudnak majd frizbizni, labdázni. Ettől a gondolattól Sköll felvirult, a farkát csóválta, és már nem is bánta annyira, hogy a múzeumban kell totyognia. Örült, hogy Manfred jól érezte magát a séta közben, habár nagyrészt csupán hallgatott, és ritkán tett megjegyzést. Bezzeg, ha Dimitrivel lettek volna, akkor biztosan többet beszélt volna. Ahogyan mindezen töprengett, a levegőben megérezte Dimitri és Hati szagát, majd alig egy pillanattal később már Manfred kisugárzása is megváltozott, és Sköll ha tehette volna, kinevette volna barátját a viselkedése miatt. Olyan boldog és izgatott lett, akár egy kiskutya.