Just with You //Ewan Mitchell//

Első üzenetek, az első megbeszélt találkozás

06.
༶•┈┈⛧┈♛ ♛┈⛧┈┈•༶

Miután megvoltunk az ebéddel, Diablóval elkísértük Sandrát haza. Jó lett volna még egy kis időt a legjobb barátnőmmel tölteni, de neki is van egy cicája, aki várja haza és nyilván van még dolga, amit el kell intéznie. Másrészt azért sem tudott maradni még, mert nem volt úgy cucca, hogy maradhasson erre az estére is. Pedig én már elterveztem, hogy kiidegeljük a kedves szomszédomat, de úgy látszik, ez legközelebbi alkalomra vár. 

Mielőtt még hazafelé vettük volna az irányt, előtte benéztünk a Starbucksba. Én nem csak akkor járok ide, ha dolgoznom kell, hanem nagyon szeretek itt vásárolni is. A többiek mindig megörülnek nekem, mikor vásárlóként látnak meg, nem mint munkatárs, mert azt mondják, engem hatalmas élmény kiszolgálni. Bár ezt nem igazán értem, de ettől függetlenül örülök, hogy szeretnek engem kiszolgálni. 

Egy cappuccinót rendeltem ezentúl, mert egyébként lattét szoktam, de egy kis változatosság sosem árt. Meg most nem is hoztam magammal olyan sok pénzt, a cappuccino pedig olcsóbb, ezért is döntöttem amellett. Nem elvitelre kértem, így fizetés után leültem az egyik asztalhoz, elengedtem Diablót, majd elővettem a telefonom. Lefotóztam a kávét, majd kitettem Instagram sztoriba, a képen pedig megjelöltem a helyet és az időt. A kutyuskám pont nagyon cuki fejet vágott, így végre őt is sikerült gyorsan lefotóznom. Diablóról nagyon nehéz képet készíteni, mert amint meglátja, hogy valaki le akarja fényképezni, akkor teljesen megbolondul, felpörög és nem lehet neki parancsolni. Viszont most pont jókor sikerült elkapnom, mert haláli cuki lett. 

Kortyolgattam a kávémból, miközben megosztoztam Diablóval a kávéhoz járó keksszel, mivel ebben nincs semmi csoki, se olyan dolog, ami árthatna neki, így mindig a kettőből az egyiket neki adom. Néha páran már szóvá tették, hogy agyon szeretgetem a kutyámat és el van kényeztetve, de ez nem igaz. Azért mert szeretem, az nem azt jelenti, hogy el is van kényeztetve. Sőt, pont ellenkezőleg, mert egyáltalán nincs. Jó élete van nálam, de sosem csináltam olyasmit, amivel elkényeztettem volna őt, ráadásul látni sem látom rajta, hogy ez így lenne. És az, hogy szeretem, az szerintem nem bűn, ugyanis egy állatnak is szüksége van szeretetre, mint bárki másnak. Még azt is meg merem kockáztatni, hogy ettől a kutyától több szeretetet kapok, mint eddig bárkitől valaha is kaptam. Ezért pedig hálás vagyok neki, mert mégiscsak egy kutyáról van szó, de több érzelem szorul belé, mint a legtöbb emberbe. Szóval nekem senki ne jöjjön azzal a baromsággal, hogy agyon szeretgetem a kutyám, meg hogy el van kényeztetve, mert akkor azt elküldöm egy melegebb éghajlatra. 

Éppen pörgettem az Instát, amikor láttam a képernyőm tetején jönni az értesítőt, hogy Ewan Mitchell válaszolt a történetedre. A szemeim elkerekedtek, majd gyorsan szétnéztem a helyiségben, miközben azt reméltem, senki nem látta az arcomat ebben a pillanatban. Hála Istennek ez így volt, ugyanis mindenki saját magával vagy a társával volt elfoglalva. Így nyugodt szívvel megnyithattam az üzenetet.

officialewanmitchell
Jól néz ki!😍 Én is most
akartam beugrani egy
kávéra, megvársz?

Az üzenete nagyon meglepett, de jót mosolyogtam rajta. Főleg az a kérdés a végén újra elmondhatatlan érzést váltott ki belőlem.
Egy darabig csak játszottam az ujjaimmal a klaviatúra felett, ugyanis hirtelen nem tudtam, mit válaszolhatnék rá. Nem akartam, hogy az üzenetem nagyon lelkesnek tűnjön, de közben éreztetni szerettem volna vele, hogy szívesen megvárom.

én
Persze, nagyon
szívesen!😊

Én is írtam neki egy emojit, ha már ő is küldött. Nagyot sóhajtottam, miközben lezártam a telefonom, de már jött is értesítés. Ewan írt vissza, de csak annyit, hogy "Oké, 5 perc és ott vagyok". Nem akartam csak simán leláttamozni, de írni sem tudtam rá mit, így besziveztem az üzenetét. Remélem, nem veszi nagyon közvetlennek.